Friss tételek

Jó tanácsok [irodalom]

Jó tanácsok

Szövegértés

  • Elsőként úgy olvassa el a szöveget, hogy próbálja megérteni, mi a fő témája, és melyek a résztémái!
  • Azután olvassa végig a szöveggel kapcsolatos feladatokat! Oldja meg közü­lük azokat, amelyekre már az első elolvasás után tudja a választ!
  • Addig olvassa újra a szöveg részleteit, ameddig minden, az egyes részekhez kapcsolódó feladatot meg tud oldani!
  • Minden esetben pontosan azt tegye, amit az utasításszöveg kér!
  • Válaszait világosan, szabatosan fogalmazza meg!
  • Ügyeljen a helyesírásra!

Az érvelő fogalmazás

  • Ha szövegrészlet (idézet, mottó) alapján ír érvelő szöveget, elsőként értel­mezze, mi a szöveg legfontosabb gondolata!
  • Gondolja végig azt, mivel ért egyet, mit cáfol, mivel egészíti ki az idézett szöveg tartalmát! Hogyan tudná a témát más oldalról megközelíteni?
  • Ha kérdésre kell válaszolnia, próbáljon állító és cáfoló választ is adni! Majd mérlegelje, hogy melyik tükrözi inkább a véleményét!
  • Ha tételmondatot kap az érvelő fogalmazáshoz, döntse el, hogy elfogadja-e vagy cáfolja a tételmondat tartalmát!
  • Bármelyik úton is indul el, először gyűjtse össze és csoportosítsa a véleményét bizonyító különféle ötleteket kulcsszavakban!
  • Válogasson az összegyűjtött érvötletek közül aszerint, hogy melyek az erősebb érvek!
  • Tervezze meg, hogyan halad az érvelésben! Keretes vagy a fokozásos érvelést alkalmazzon!
  • Kezdje hatásos kérdéssel, kijelentéssel, problémafelvetéssel!
  • Utaljon a kifejtés menetére az elővázlatban!
  • Építsen be a fogalmazásba többféle érvelési módot, többféle érvtípust, saját példát!
  • Egyszerűen, világosan fogalmazza meg a véleményét! Ha szükséges, értel­mezze a tételben előforduló főbb fogalmakat!
  • Ne ugyanazt a véleményét fogalmazza meg többféleképpen, inkább igyekez­zen változatos érvekkel bizonyítani!
  • Ha tud, idézze szó szerint mások véleményét a témáról, hivatkozzon adatokra, kutatási eredményekre, irodalmi példákra!
  • A cáfolat célja a saját vélemény megerősítése. Ezért a cáfolat után tömören ismételje meg a véleményét!
  • Alkalmazzon a szövegben többféle stíluseszközt: hasonlatot, példázatot, me­taforát, párhuzamot, ellentétet, felsorolást, fokozást!
  • Kérdezzen többféleképpen a szövegben: tegyen fel problémafelvető kérdést; kérdezzen azért, hogy utána megadja a választ; fogalmazzon meg nyitva ha­gyott retorikai kérdéseket!
  • Ha szükséges, foglaljon össze a szöveg végén!
  • Zárja fogalmazását egy újabb hatásos érvvel vagy idézettel, saját véleményének frappáns megfogalmazásával, humoros közléssel, a téma továbbgon­dolásával, cselekvésre buzdítással vagy kérdéssel!

Az érvelő szöveg szerkezete

Bevezetés: problémafelvetés, témamegjelölés, elővázlat.

Tárgyalás: a vélemény megfogalmazása;

a tétel fontosabb fogalmainak az értelmezése;

a vélemény bizonyítása példával, többféle érvvel;

a saját vélemény megerősítése, és ha a gondolatmenet úgy kívánja;

az ellenvélemény cáfolata.

Befejezés: összegzés, a téma továbbgondolása, érzelmi zárás

(idézet, kérdés, felhívás, humor stb.).

Egy mű értelmezése, értékelése

Elemzésében következetesen tartsa szem előtt az adott feladatot!

Háttérként legyen tisztában:

  • a tárgyalt alkotás műfaji sajátosságaival,
  • témájával,
  • ihlető élményével!
  • Terjedjen ki a figyelme:
  • az alkotó feltételezett céljára,
  • a mű üzenetére,
  • a cím szerepére a szöveg értelmezésében,
  • az alkotás általános hangulati hatására,
  • a mű szerkezeti felépítésére,
  • a szerkezeti egységek egymáshoz való viszonyára
  • az egyes szerkezeti egységek külön-külön jellemzőire!
  • Az epikus művek elemzése során tanácsos kitérnie:
  • az elbeszélő, leíró és a párbeszédes részek arányára, az arányok által kiváltott gondolati és hangulati hatásra,
  • az elbeszélő részek hangnemére, az író előadásmódjára.
  • a leírások funkciójára és hangulati elemeire,
  • a párbeszédek tartalmára, hatására, hangulatkifejező vagy jellemző erejére,
  • a jellemábrázolás egyéb eszközeire,
  • a főhős jellemére, tetteinek mozgatóira (a lélekrajzra),
  • a külső vagy belső konfliktus jellegére, eredetére, fokozódására vagy oldódására,
  • a főhős és más szereplők viszonyára,
  • a műben lezajló folyamatokra és a végkifejletre.
  • A lírai alkotások elemzése során tanácsos figyelembe vennie a hangulati hatást keltő és a gondolatot erősítő nyelvi eszközöket:
  • a szóképeket (a metaforát, a metonímiát, a szinesztéziát stb.),
  • az alakzatokat (az ellentétet, a párhuzamot, a felsorolást, a halmozást. a fokozást stb.),
  • a zenei eszközöket (a ritmust, a rímet, az alliterációt, a hangutánzó szavakat stb.),
  • a szerző szóhasználatát (igék, névszók, jelzők),
  • a mondatszerkezeteket.
  • Mellőzze a felesleges életrajzi adatokat!
  • Vigyázzon a szerkezeti arányokra!
  • Kerülje az epikus mű cselekményének részletes ismertetését, csak egyes cselekményegységekkel igazolja állításait!
  • Kerülje a lírai művek „prózára fordítását"!
  • Az állításait támassza alá idézetekkel! Ha szükséges, fogalmazza meg, hogy mit kíván igazolni az idézett sorokkal!
  • Használja pontosan az irodalomelméleti fogalmakat, szakkifejezéseket!
  • A nyelvi, művészi eszközökről nem elég megállapítani, hogy „vannak benne..."! Azt is vizsgálja meg, hogy mi a funkciójuk, hogyan hatnak!
  • A stíluseszközök hiánya is stíluselem, jelentése lehet.
  • A befejezésben csak azt összegezze, amit az elemzés valójában bizonyított is!
  • Ne feledje! A jó dolgozat egyéni gondolatokról és érzelmekről tanúskodik, és hangvétele is tükrözi írójának személyiségét.

Összehasonlító elemzés

  • Elsőként olvassa el figyelmesen az összehasonlításra vonatkozó feladatot!
  • Mielőtt megfogalmazná gondolatait, olvassa el külön-külön mindkét alkotást!
  • Olvasás közben terjedjen ki a figyelme a két mű közös és eltérő vonásaira egyaránt!
  • Gondolkodjon el mind az eltérő, mind a közös vonások kiváltó okairól!
  • Az ilyen típusú fogalmazások legkényesebb pontja a logikai felépítés. Az összehasonlítás megfogalmazása előtt készítsen egy jól felépített, alaposan átgon­dolt vázlatot, amely pontosan rögzíti a dolgozat logikai menetét!
  • Ha a dolgozatban egymást követően szeretné elemezni a két művet, a másodikról szólva mindig utaljon vissza az előző alkotásról leírtakra!
  • Ha a két művet folyamatosan egymás mellé helyezve elemzi, nagyon ügyeljen az összehasonlítás szempontjainak határozott kiemelésére!
  • A befejezésben ne feledje el tömören összegezni az összehasonlítás során szerzett tapasztalatait! Itt kell jól körülhatárolt választ adnia a címben foglalt kérdésre is.

Share this:

Megjegyzés küldése

 
Copyright © 2007- Érettségi vizsga tételek gyűjteménye. Designed by OddThemes | Distributed By Gooyaabi Templates