A kommunikáció funkciói és tényezői

Alapvető fogalmak

1) Kommunikáció: Bármely jelrendszernek az emberi érintkezésben való kölcsönös felhasználása.
PL: mimika, gesztusok, jelbeszéd

2) Közlésfolyamat: A nyelvnek mint jelrendszernek az emberi érintkezésben való kölcsönös felhasználása.

3) Információ: Egyoldalú tájékoztatás ill. tájékozódás. Visszajelzés nincs. Emberek közötti beszédet jelenti.
PL: újságot olvasás, rádió hallgatás, tv nézés

1) A kommunikáció tényezői:

4) A közlésfolyamat teljessége folyamatos vagy esetenként szerepcserét is feltételez, amikor a feladóból címzett, a vevőből pedig közlő válik. Bármelyik tényező hiánya sikertelenné teszi a kommunikációt.

5) 1. Az információ elindítója, adója vagy feladója, aki vagy ami beszél vagy közöl valamit.

6) 2. A címzett vagy vevő az, akinek az információt szánták

7) 3. A közvetítő közeg vagy csatorna, az információ továbbításának eszköze: levegő, telefondrót, elektromágneses hullám stb.

8) 4. A közlemény vagy üzenet, a továbbított információ tárgya

9) 5. Kódnak nevezzük azt a közleményt kifejező nyelvi vagy jelrendszer elemeit és szabályait, melyeket a résztvevők kölcsönösen ismernek.

10) 6. Beszédhelyzet vagy szituáció a kommunikációs közeg, amelyben a közlemény megkapja a maga teljes jelentését, mindazon tényezőket értjük rajta, amelyek hatással vannak a közlés lefolyására.

A kommunikáció funkciói

11) Alapvető funciók:

1) Tájékoztató funkció

Információátadás, vélemény vagy gondolatközlés egy adott dologról, a valóságról.

Pl.: Az iskolában a tanítás 8 órakor kezdődik.

2) Érzelemkifejező funkció

Az én, a személyiség megnyilvánulása, érzéseink, vágyaink megfogalmazása

Pl.: szeretlek, gyűlöllek, szeretnék nem gondolni semmire

3) Felszólító funkció

A hallgató befolyásolására való törekvés

Pl.: kérés, felszólítás, kívánság

12) Másodlagos, kiegészító funkciók:

13) Kapcsolatfenntartó funkció

A köszönések, a társalgást bevezető és fenntartó formulák

Pl.: Szép időnk van, ugye?

14) Értelmező vagy metanyelvi funkció

A nyelvi megformálásra, vagyis magára a nyelvre tesszük fel a kérdést

Pl.: Hogy is fejezzem ki magam? Hogy is mondjam?

15) Esztétikai vagy művészi funkció

Amikor az üzenet nyelve művészi megformáltságú

Pl.: bármelyik műalkotás

Az állati és az emberi kommunikáció különbségei és közös vonásai

16) Állati kommunikáció

§ Zárt (bizonyos helyhez kötött )

§ Meghatározott számú közlést tesz lehetővé

§ Tagolatlan

§ Öröklött, ösztönös

§ Biológiai indíttatású (veszélyérzet, éhség, fajfenntartás)

§ Információátadás

17) Emberi kommunikáció

§ Nyitott (végtelen számú beszédbeli jelzésre képes)

§ Tanult (csak a beszéd képessége öröklődött)

§ Mondatalkotásra is alkalmas

§ Általában tagolt

§ Az ábrázolás a domináns

§ Segítségével jellemezni lehet valóságos vagy elképzelt eseményt, helyzetet, személyt, dolgot

§ Információcserére szolgál

18) Közös vonás: A jeladás, illetve a jelek vételének képessége; jelzés ; információátadás.

A verbális és a nem verbális kommunikáció

19) Verbális kommunikáció

§ A természetes emberi nyelven megvalósult közlés

20) Nem verbális kommunikáció

§ A viselkedés szabályozásához szükséges nem nyelvi jelek összessége, vagyis a testbeszéd.

21) A verbális és nem verbális kommunikáció közös jellemzői

§ Mindkettő közlésfolyamat, kommunikáció

§ A nyelv- és a testbeszéd is jelrendszert alkot

§ A gesztusoknak is van értelmezhető jelentésük

§ A testbeszéd sem izolált gesztusokból, hanem gesztuscsoportokból, „mondatokból” áll.