Az atomok elektronszerkezetének kiépülése

Mit értünk az atom alapállapotán?

Alaplállapotban az atom elektromosan semleges (az elektronok száma egyenlő a mag töltésével) Ekkor kötődik az elektron a legerősebben az atommaghoz.

a, Milyen elvek szerint írhatjuk le az alapállapotú atomok elektronszerkezetét?

Az elektronburok réteges szerkezetű. Az egyes elektronhéjakon meghatározott

legnagyobb számú elektron tartózkodhat: az első elektronhéjat maximum 2, a másodikat

8, a harmadikat 18, a harmadik elektronhéjat legfeljebb 32 elektron alkothatja.

A Pauli-elv azt mondja ki, hogy egy atompályán két elektron lehet.

A Hund-szabály azt mondja ki, hogy az elektronok úgy helyezkednek el, hogy közülük minél több legyen a párosítatlan.

b, Mit nevezünk atompályának, héjnak és alhéjnak?

Atom esetében atompályáról, elektronhéjról és alhéjról beszélhetünk.

Héjak: K, L, M, N, O, P, Q

Alhéjak: s: gömb alakú alakzatok; max. 2 elektron lehet rajta

p: tengelyszimmetrikus alakzatok; max. 6 db elektron

d: bonyolult felépítésű alakzatok; max. 10 db elektron

: bonyolult felépítésű alakzatok; max. 14 db elektron

Mit jelent az 1s, 2s, 2p jelölés?

1s: gömbszimetrikus alhéj, 2s: ez alőzőnél nagyobb gömbszimetrikus alhéj, 2p: hengerszimetrikus.

a, Mekkora lehet az elektronok maximális száma a fenti atompályákon?

2,2,6

b, Mikor beszélünk telített és mikor telítetlen alhéjról?

Telítetlen, félig telített és telített alhéjakról beszélhetünk. Telítetlen egy alhéj, ha nincs elég elektron. Félig telített, ha mindegyik atompályán 1 elektron van, és telített, ha a maximális ahhoz, hogy minden alhéjon 1 vagy 2 elektron legyen.

Milyen kapcsolat van a pályaenergia és az atomok elektronszerkezetének kiépülése

között?

Az elektronok pályaenergiának megfelelő sorrendbe épülnek fel.

1s²®2s²®2p⁶®3s²®3p⁶®4s²®3d¹⁰

Írjuk fel a 10., a 11. és 17. rendszámú atomok elektronszerkezetét! Jelöljük – négyzetes ábrázolással – a párosított és párosítatlan elektronokat is!

10.: Neon: 1s² 2s² 2p

11.: Nátrium: 1s² 2s² 2p⁶ 3s¹

17.: Klór: 1s² 2s² 2p 3s² 3p⁵

Mi a vegyértékelektronok szerepe a kémiai reakciókban? Értelmezzük a fenti atomok vegyértékelektronjának példáján!

Vegyértékhéj: a legkülső, még be nem töltött héj, az ezen elhelyezkedő elektronok a vegyértékelektronok. Ezek száma megszabja a kémiai elemek vegyértékét a hidrogénnel és az oxigénnel szemben. Ezek vesznek részt elsősorban a kémiai kötések létesítésében. Mindig annyit tud megkötni amennyi hiányzik a telítettséghez.

Ne: nemesgáz-szerkezet, telített héjak ® nem reakció képes (nemesgáz)

Na: 1ecsökkentésével Na⁺ lesz belőle és így kialakul a nemesgáz szerkezet.

a: 1e^- felvételéből Cl^- alakul ki és akkor telítet az összes héj.