Az állatvilág fejlődéstörténete

Egysejtű eukarióta állatok:

- Egyfélemagvúak törzse: Gyökérlábúak osztálya: egy vagy több sejtmag, de azonos működésűek (amőbák).

- Kétfélemagvúak törzse: Csillósok osztálya: két sejtmag, a kisebbiknek a szaporodásban van fontos szerepe.

Többsejtű eukarióta állatok:

- Szivacsok törzse: Ősi ostorosmoszatokból fejlődtek ki.

- Csalánozók törzse: Valódi szövetek, polip és medúza formájúak, ragadozó életmódúak.

- Laposférgek törzse: Örvényes férgek osztálya (ragadozó állatok); szívóférgek osztálya (élősködők); galandférgek osztálya (belső élősködők).

- Hengeresférgek törzse: Heterotróf táplálkozásúak, élősködök. Megjelenik a végbélnyílás.

- Gyűrűsférgek törzse: Giliszta, pióca.

- Puhatestűek törzse: Csigák osztálya; kagylók osztálya; fejlábúak osztálya (tintahalak, polipok).

- Ízeltlábúak törzse: Rákok osztálya: ragadozók és növényevők is; rovarok osztálya (lepkék, méhek, szúnyogok); pókszabásúak osztálya (skorpiók, pókok, atkák).

- Tüskésbőrűek törzse: Ragadozók (tengeri csillag, sün).

- Előgerinchúrosok törzse: Zsákállatok, jellemző a kopoltyúbél.

- Fejgerinchúrosok törzse: Lándzsahal, jellemző a kopoltyúbél.

- Gerincesek törzse: Halak osztálya; kétéltűek osztálya (béka); hüllők osztálya (kígyók, teknősök, gyíkok); madarak osztálya (lúdalakúak, tyúkalakúak); emlősök osztálya (főemlősök, ragadozók).

Ízeltlábúak osztályai

Rákok osztálya: Vízben élő állatok, kopoltyúval lélegeznek. Egyes fajaik szárazföldön is megélnek. Testük fej-és torszelvényei a legtöbb fajnál összenőttek, és a fejtort képezik. Öt vagy annál is több pár járólábuk van. Ragadozó és növényevő fajai is vannak.

Rovarok osztálya: Testtájai: a fejen találhatók a szemek, az érzékelő csápok és a szájszervek. A tor függelékei a három pár járóláb és a két pár szárny. A potroh szelvényeit rugalmas hártyák kötik össze, ezért tágulékony. Oldalán találhatók a légcsövek nyílásai.

Pókszabásúak osztálya: Két fő testtáj, előtest és utótest. Az előtesten találhatók az érzékelőszervek, a szájszervek és a négy pár járóláb (a szájszerv tövén rendszerint méregmirigy található). Túlnyomóan szárazföldi állatok, legtöbbjük ragadozó.

A zárvatermők két osztálya:

Kétszikűek osztálya: Magjuk két sziklevéllel csírázik. Gyökérzetük főgyökérrendszer típusú. Fás vagy lágyszárúak, leveleik főerezetesek. A virágok felépítésére a csészéből és pártából álló kettős virágtakaró jellemző. A virág ivarlevelei porzóból és termőből állnak.

Egyszikűek osztálya: Magjuk egy sziklevéllel csírázik. Gyökérzetük mellékgyökérrendszer típusú. Többségükben lágyszárú növények, levelei mellékerezetesek. A virágtakaró levelei lepel virágtakarót alkotnak. A virágtakarón belül a porzókat és a termőt találjuk.

Gerincesek osztályai

Halak osztálya: Fajai vízben élő gerincesek. Páratlan végtagjaik a hátúszó, farokúszó és a farok alatti úszó. Páros úszóik a mellúszók és a hasúszók. Számos faj rendelkezik úszóhólyaggal. Előbelük kitüremkedéséből alakult ki a kopoltyújuk, ezen át lélegeznek a vízben. Többségük külső megtermékenyítésű (pete).

Kétéltűek osztálya: A kétéltűek átalakulással fejlődnek. A megtermékenyített petéből kialakuló fiatal állatok kopoltyúkkal lélegeznek. Mozgásszervük pedig a testük középvonalában húzódó úszószegély. Később úszószegélyük elcsökevényesedik, helyette négy végtag alakul ki. Ezután kopoltyújuk is megszűnik, és tüdejük fejlődik helyette, amelynek működését a felnőtt állatok még bőrlégzéssel is kiegészítik.

Hüllők osztálya: A megtermékenyítés az anyaállat testében megy végbe. A nőstény a testében megtermékenyült petéket lágy héjú tojás formájában rakja a talajra, ezeket a nap melege kelti ki. A hüllőknek nincs átmeneti lárvaalakjuk, közvetlenül fejlődnek felnőtt állattá. Bőrük erősen elszarusodik, ez a réteg védi meg őket a kiszáradástól. Tüdejük fejlett, bőrlégzésre már képtelenek. Ragadozó és növényevő fajaik is vannak.

Madarak osztálya: A madarak testét módosult szarupikkelyek, a tollak fedik. Mellső végtagjuk szárnnyá alakult. Fejlett tüdővel rendelkeznek, amelyhez légzsákok is csatlakoznak. Valamennyi madár tojásokkal szaporodik. A meszes héjú tojásokat testük melegével költik ki. Járólábuk és csőrük felépítése életmódjukkal, táplálkozásukkal függ össze.

Emlősök osztálya: Testüket szőr borítja, tüdővel lélegeznek. Testhőmérsékletük állandó. A tojásrakó emlősök a lerakott lágyhéjú tojásokat testük melegével költik ki. Igazi emlőjük sincs. Az erszényes emlősök már elevenszülők, méhlepényük még nem fejlődött ki, utódaik igen fejletlenül jönnek a világra. Születésük után anyjuk hasa alján található bőrredőben fejlődnek tovább. A méhlepényes emlősök kifejlett utódokat szülnek, amelyeket emlőikből szoptatnak.