A Japán csoda

Az ország ásványkincsekben szegény, csupán Honsú, Hokkaidó és Kjúsu medencéinek harmadkori széntelepei, valamint a vulkánizmushoz kapcsolódó kén és szinesérc-lelőhelyek vannak.

A fejlődés az 1868-as Meidzsi-restaurációval kezdődött, amikor külföldről a legkorszerűbb ipari berendezéseket és műszaki eljárásokat vásároltak. A gyors ütemű fejlődés egyik alapja az oktatási reform volt. A második világháborút követő gazdasági fejlődés tükröződött a népesedési folyamatokban is. Japán a világ egyik legvárosiasodottabb társadalmává vált, a lakosság több mint 70 %-a ma már városokban él. Átalakult a foglalkoztatási szerkezet is, csökkent a mezőgazdasági foglalkoztatottak száma, és a kereső lakosság kétharmada ma már szolgáltatási szektorban (kereskedelem, vendéglátás, bankszféra) dolgozik. Ipari szerkezetének sajátos vonása a nagyfokú együttműködés az óriásvállalatok és a közép- és kisüzemek ezrei, illetve a kisüzemek és a bedolgozók milliói között. A japán ipar legfontosabb ágazata a gépgyártás. Az elektrotechnikában, informatikában, ipari robotok készítésében világhatalomnak számít.

Japán számára nélkülözhetetlen a külkereskedelem magas szinten tartása. Energiahordozók, ipari nyersanyagok behozatala, és iparcikkek kivitele. Japán mezőgazdaságának 50 %-át rizstermelés adja. Megtalálható még a búza, árpa, szója, édesburgonya és zöldségfélék termelése is. A legelők hiányában az állattenyésztés nem számottevő, a lakosság fehérjeellátása a tengeri halászatra hárul.