A légzési és a keringési szervrendszerünk egészsége

A levegőszennyezettség, a levegőben található por és füst mennyiségének növekedésével egyre emelkedik a légzőszervi betegségben szenvedők száma. A környezetszennyezés egészségkárosító hatásait fokozza a dohányzás, amely egészségtelen, rossz szokás, mert a szájon keresztül akadálytalanul áramlik a füst a tüdőbe. A dohányfüstben rákokozó anyagok és nikotin található. A fejlődő szervezetet jobban károsítja a dohányzás, mint a felnőttekét. Ügyeljünk arra, hogy orrunkon keresztül lélegezzünk. Az orrüregben a levegő felmelegszik, a por és egyéb szennyező anyagok pedig fennakadnak az apró szőrszálakon. A szájon keresztül beszívott hideg levegő lehűti a torok nyálkahártyáját. Emiatt csökken annak ellenálló képessége, így könnyebben telepszenek meg rajta a baktériumok. A beteg emberből köhögéskor, tüsszentéskor kiáramló levegő tele van kórokozókat tartalmazó nagyon parányi váladékcseppekkel. Emiatt soha ne köhögjünk, tüsszentsünk másokra, csak zsebkendőbe!

Lehetőleg minél többet tartózkodjunk szabad levegőn. A friss, tiszta levegőn végzett sport, munka fokozza a szervezet edzettségét. Az edzett emberek légvételeinek száma testi erőkifejtés hatására csak kismértékben nő, mert tüdejük nagyobb mennyiségű levegő felvételére képes. A légzése gazdaságosabb, több időt enged a levegő alapos be- és kiáramlásának. Sokkal nagyobb a tüdő légzőfelülete, ezáltal nagyobb mértékben végbemegy a gázcsere, jobban felfrissül a szervezet, mint a nem sportoló emberé. A tüdő befogadó képessége fejleszthető. Erre a célra a tartós, kisebb erőkifejtéssel járó sportok a legalkalmasabbak, pl. kirándulás, evezés, könnyű atlétika, a rendszeres úszás. Keringési rendszerünk egészségének megőrzésében is nélkülözhetetlen a rendszeres testmozgás. A sportolás hatására a szívizmok erősebbek lesznek, ezáltal a nagyobb erőkifejtésre lesz képes, javul a szervezet vérellátása. A szív megbetegedéseit, a szívinfarktust is a kevés mozgással, sok izgalommal járó foglalkozások, a dohányzás, az elhízás és a magas vérnyomás okozzák. A vérszegénység esetén vagy a vörösvértestek száma, vagy a festékanyaguk mennyisége kevés. Változatos étrenddel, sok gyümölcs, saláta fogyasztásával e betegség megelőzhető. A szívből az erekbe tóduló vér meghatározott nyomással feszíti az erek falát. Ez a vérnyomás, amelynek értéke fiatal szervezetben 16 és 11 kPa, attól függően, hogy a szív éppen összehúzódik vagy elernyed. Az életkor előrehaladtával csökken az erek rugalmassága, szűkebbé válnak, ezért nő a vérnyomás értéke is.

Az érrendszeri betegségek kialakulásában is nagy szerepe van a dohányzásnak. A dohányfüstben található nikotin különösen az alsó végtag ereit szűkíti, károsítja. A dohányzás elhagyása már egymagában is kedvező hatású lehet az érrendszeri betegségek gyógyításában. A túl sós, fűszeres és zsíros ételek az érfal megbetegedéseit, elmeszesedését okozzák. Az elhízás, a magas vérnyomás, a cukorbetegség a meglevő érrendszeri megbetegedések rosszabbodását idézi elő.

A dohányzás mellőzése, a korszerű, egészséges táplálkozás, a testedzés, a magas vérnyomás és cukorbetegség megfelelő kezelése segít a keringési szervrendszer betegségeinek megelőzésében.

Miért egészségtelen a dohányzás?

Hogyan előzhetők meg a légzőszervek megbetegedései?

Hogyan előzhetők meg a szív megbetegedései?

Az érrendszeri betegségek hogyan előzhetők meg?

Minden harmadik ember vérkeringési betegségben hal meg. Gyakran a légúti fertőzések szövődményeként szív-belhártyagyulladás vagy szívizomgyulladás keletkezhet, amely súlyos szívbetegség kialakulásához vezethet. A szívinfarktus korunk jellegzetes betegsége. Tünetei nagyon erős mellkasi fájdalom, légszomj, szapora szívverés, verejtékezés. Oka a szív vérellátását biztosító koszorúerek hiányos működése, vagyis a szívizom oxigénhiánya, melynek következtében ennek egy része elhal. A trombózist érelzáródás okozza. Leggyakoribb az alsó végtagokon. A túlságosan zsíros és sós ételek rendszeres fogyasztása érelmeszesedést okoz. Veszélyes az agy ereinek elmeszesedése, mert azok rugalmasságukkal elvesztve könnyen megpattannak, agyvérzést okozhatnak. Az alsó végtagok gyűjtőereinek elváltozása a visszértágulat, amely súlyosabb esetben műtéti beavatkozást igényel. Hosszan tartó, egy helyben való állás gyakran ájuláshoz vezet. Ennek oka az, hogy a vér nagy része az alsóbb testrészekbe tódul, emiatt az agy vérellátása nem megfelelő. A fehérvérűeknek is piros a vére, csak kórosan elszaporodtak a fehérvérsejtjeik. A fehérvérűség a rák egyik fajtája. A szív ingerképző, illetve ingerületvezető rendszerének megbetegedései okozzák a rendszertelen - túl gyors vagy lassú - szívösszehúzódásokat. Súlyosabb esetben, amikor a rendszertelen szívverések már nem biztosítják a szervezet megfelelő vérellátását, szívritmus-szabályozó készüléket építenek be a szervezetbe.

A köhögés a légcsőbe került idegen anyag kilökése. Ekkor a fákat kidöntő vihar sebességénél is gyorsabban áramlik a levegő a légcsövünkben. Ha a légző mozgások hosszabb időre megbénulnak (baleset vagy betegség miatt), vastüdőt kell alkalmazni. Ez tulajdonképpen egy légmentesen záródó szekrény, amiből a betegnek csak a feje van kint. A szekrényben a légnyomás ütemesen emelkedik és csökken. így a tüdő és a mellkas mozgásba jön. A szerkezet tehát a mellkas működését helyettesíti. A torokgyulladás állandóvá válhat, ekkor rekedtség is társul hozzá. Az ilyen beteg gyakran krákog, köhécsel. Gyógyulása friss levegőn tartózkodással elősegíthető.

A tüdő levegőbefogadó képessége - a vitális kapacitás - a 6000 cm3-t is elérheti.

Az elektrokardiográfia (EKG) a szív működése közben keletkező elektromos feszültségváltozást vizsgálja. Az EKG-felvételen a szívműködés szakaszai megfigyelhetők. E vizsgálómódszer alkalmas a szív megbetegedéseinek felismerésére.

Minél mélyebbre húzódik légutainkban a gyulladás, okozta hurut, annál veszélyesebb. Ha a tüdőig lejut a fertőzés, tüdőgyulladás, mellhártyagyulladás keletkezik, amelynek jellemző kísérője a magas láz. A kutatók már régóta észlelték, hogy penésszel fertőzött táptalajon a baktériumtelepek képtelenek növekedni. Fleming 1929-ben megállapította, hogy egyes gombák baktériumölő anyagot - penicillint - termelnek. Először 1940-ben használták fel a gyógyításban. Ma már kb. 2000 fajról kimutatták, hogy baktériumölő anyagot termelnek, melyeket antibiotikumoknak neveztek el.

A szilikózis szilícium- dioxid-tartalmú porok belégzése következtében kialakuló betegség. Bányákban, kőfejtőkben keletkezik nagy mennyiségű por. A por a tüdő légző felületének csökkenését és egyes erek, elzáródását idézi elő. Megelőzésére porelszívókat szerelnek fel, illetve védőálarcot alkalmaznak.

Gyógyítása a tiszta levegőjű hegyvidéki szanatóriumokban történik.

A következő órára ismételd át, amit a szabályozásról tanultál!