Milyen tényezők játszottak szerepet az USA gyors gazdasági fejlődésében? Hogyan változott az USA világgazdasági helyzete? Az USA gazdaságának fő vonásai?

Az USA gyors gazdasági fejlődésének okai:

1. Az egyesült államok a XIX. század folyamán erőteljesen terjeszkedett nyugat felé, az indián őslakosság elűzésével, kiirtásával, ahol bőven voltak művelésre alkalmas „szabad” földek. A gombamód szaporodó farmokat, a vasúthálózat kiépítésével, viszonylag hamar bekapcsolták a gazdaság vérkeringésébe. A földfoglalások, és az ezt követő nagyszabású építkezések miatt állandósult a munkaerőhiány. Ez megmagyarázza a magas munkabérek megjelenését, ami mindég automatizálásra, gépesítésre ösztönzi a gyártulajdonosokat és a farmerokat. Mindennek köszönhetően a termelőeszközöket gyártó nehézipar egy dinamikusan bővülő piachoz jutott. Az állam magas vámokkal szorította ki a vetélytársakat, az amerikai ipar további előnyére, továbbá akadálytalan utat nyitott a külföldi tőke beáramlásának.

2. A bevándorlókat a magas munkabérek és a földbőség csábította az országba. A többségében Európából érkező munkások termelési tapasztalatukkal, szakképzetségükkel nagyban hozzájárultak a modern ipar megteremtéséhez.

3. A nagyipar kibontakozásához mezőgazdasági nyersanyagok és ásványkincsek bőven álltak rendelkezésre. Nagyon fontos szerephez jutott az Appalache könnyen kiaknázható feketeszéntelepe. További telepesáradat indult meg a Sziklás-hegység, Kalifornia és Alaszka vidékére az aranyláz idején. A műszaki haladás először az USA-ban tette lehetővé a szénhidrogének nagyarányú felhasználását.

Az USA világgazdasági helyzete:

1. Már a XIX. század végén az első helyet foglalta el a világ ipari termelésében. A kevésbé fejlett országokra a tőkekivitel és az egyenlőtlen feltételekkel folytatott külkereskedelem révén vonta befolyása alá.

2. Idővel, (ez a tendencia ma sem változott) egyre több külföldi nyersanyagot használ(t) fel, s mivel a világpiacon a legnagyobb felvásárló ezáltal nagyban képes befolyásolni a nyersanyagok világpiaci árait

3. Az óriásra dagadt amerikai monopóliumok a világ minden részén érdekelt multinacionális társaságokká fejlődtek.. A monopóliumok a tőkekoncentráció végeredményei. A sok száz cég egybeolvadása és a nagyobb vállalatok fúziója, integrációja, a gazdasági élet egy fontos területét uraló óriásvállalato(ka)t eredményez, mely cégek politikai befolyása is komoly.

4. A két világháborúban az USA nem szenvedett anyagi károkat, sőt a hadiszállításokból és az újjáépítésekből busás hasznot húzott, ezáltal megszilárdítva világgazdasági szerepét.

5. Elsőként itt alakult ki a posztindusztriális társadalom, ahol a lakosság túlnyomó részének a szolgáltatási szektor nyújt megélhetést. Mindössze a lakosság ¼-e dolgozik az iparban.

6. Politikai és katonai ereje, valamint az általa irányított nemzetközi szervezetek révén világszerte képes érdekeinek érvényesítésére.

7. A 90-es években Mexikóval és Kanadával kötött szabadkereskedelmi egyezmény tovább szilárdítja az USA körül kialakult gazdasági erőtér kapcsolatait.

8. Összességében tehát az USA gazdasági fejlődése az utóbbi időben is növekvő tendenciát mutat, kisebb-nagyobb ingadozások és aránylag lassú tempó mellett.

Az USA gazdaságának fő vonásai?

Nagyüzemű árutermelő gazdaság

Az USA mezőgazdasága a lakosság alig 2-3%-át foglalkoztatja. A világ legnagyobb élelmiszer- és takarmányexportőre, amit nagyrészben a mezőgazdaság nagyüzemi jellegének köszönheti. A farmok átlagos mérete 200 hektár, ahol a családok a legteljesebb gépesítésre törekszenek.

Az amerikai lakosság hús- és tejfogyasztása igen magas, ami a szántókon a takarmánynövények termesztését vonja maga után.

A farmok szakosodott termesztést folytatnak, ami igazodott a piaci lehetőségekhez és a természeti adottságokhoz, így alakult ki az USA jellegzetes mezőgazdasági övezetes rendje. Ez a rend a Mississippi-alföldön és a nyugat felé lassan emelkedő Préri-fennsíkon rajzolódik ki.

A Nagy-tavaktól a Mexikói-öből partjáig egyre hosszabbodik a tenyészidőszak, a nedves kontinentális klímát szubtrópusi monszunéghajlat váltja fel. Az ország nyugati harmadát a Pacifikus-hegységrendszer vonulatai és a közéjük zárt száraz sivatagi (aridus) jellegű medencék, fennsíkok foglalják el, ez utóbbi területek földművelése jobbára az öntözési lehetőségekhez igazodik.

Az USA ipara és természeti erőforrásai

A világon kitermelt ásványi nyersanyagok és energiahordozók 25-30%-át az USA fogyasztja el. Az ország egyre nagyobb importra szorul, ez irányú sebezhetőségét hatalmas tartalékok felhalmozásával kompenzálta. Az ország a területén a legkönnyebben hozzáférhető készleteket aknázzák ki, ugyanis több haszonnal jár, ha a fejlődő országokban, olcsóbb munkaerővel, gazdagabb lelőhelyekre összpontosítják termelésüket. Az ércek zömét Latin-Amerikából és Kanadából származik. Kőolajat főként Mexikóból, Venezuelából és a Közel-Keletről hoznak be.

Az USA energiagazdasága évtizedek óta a szénhidrogénekre (CH) épül. Földgáztermelése a második, míg a kőolajtermelése a harmadik világviszonylatban. Az ország CH-készletei néhány évtizedre elegendők, ezen a tényen a kontinentális talapzat és Alaszka kőolajkincse sem változtat.

Az elektromos áram termelését elsősorban atomerőművek építésével fokozzák. Az USA a világ egyik legnagyobb uránérc termelője. Az 50-es évek hadiipar részeként hatalmas urándúsító üzemeket építettek, később ez tette lehetővé a fűtőelemexportját.

Az utóbbi időkben nőtt a hőerőművekben elégetett feketeszén mennyisége. A bányászatának súlypontja az Appalache-tól nyugatra tolódik el.

Az USA rengeteg pénzt költ a megújuló energiaforrások kutatására, hogy a későbbiekben ne legyen ráutalva a külföldi nyersanyagoka.

Az USA iparát a tudományos-technika vívmányok széles körű alkalmazása, a jólszervezettség, a nagyfokú automatizálás, a szakosítás és a nagysorozatú tömegtermelés jellemzi. Mindennek következménye, hogy a munka kiemelkedő termelékenysége. A sokoldalú iparnak gerincét képezi a hadiipar, a járműgyártáselektronikai ipar. A ország a legnagyobb fölényt pont a legdinamikusabb ipari ágazatokban érte el. Az Egyesült Államok az elektronikus tervező- és vezérlőberendezések, számítógépek, atomerőművek, repülőgépek és hadfelszerelések legfőbb szállítója a világon. A katonai-ipari komplexuma a folyamatos állami megrendelések köszönhetik virágzásukat. valamint a legfontosabb, az

A vasút mára csak a távoli teherfuvarozásban őrizte meg vezető szerepét. A személyszállítás zöme személygépkocsin vagy repülőgépen bonyolódik le.