A mozgás, és a nyugalom viszonya

Egy test mozgásállapota csak egy másik testhez képest, vagy viszonyítási alaphoz (vonatkoztatási rendszer) képest határozható meg.

Azokat a testeket, melyek mozgásállapota megegyező, egymáshoz képest nyugalomban lévőnek látjuk.

Pl: A föld, mint tudjuk, forog a tengelye körül, tehát mozog, viszont az utcában az egymás mellett álló házak egymáshoz képest nyugalomban vannak.

FONTOS!!

Amozgást mindig a viszonyítási alphoz képest tudjuk meghatározni!!!

Ebből következik, hogy a nyugalom is viszonylagos. Tehát ha egy mozgást többféle viszonyítási alaphoz képest nézzük, mindig mást fogunk látni.

Mérés, az SI mértékegység

Az életben nélkülözhetetlenek azok a fogalmak, melyekkel mennyiségeket fejezünk ki.

Ezeket a mennyiségeket méréssel állapítjuk meg.

A mérések között vannak olyanok, melyeket egyszerűen elvégezhetünk, van amit kissé körülményesebben.

A legtöbb mérésnél a mérendő tulajdonság a mérőeszközre gyakorolt hatását kell megállapítanunk

A mérés alapvető követelménye, hogy a mérés minél pontosabb legyen, ezt többféle képpen tudjuk elérni, de a mérési hibákat kiküszöbölni nem tudjuk, csak csökkenteni.

Mérsi hibák csökkentésének módszerei.:

1. Többször egymás utáni mérés (csak konstans értéknél lehetséges)
2. A mérőeszközök technikai finomítása
3. A mérőeszköz elszigetelése a környezettől

Vagy ezek ötvözésével.

Minden mérési eredmény azt fejezi ki, hogy a mért mennyiség hányszorosa egy megállapodás szerinti mértékegységnek.

Pl: A 10 méter azt jelenti, hogy a mérési eredmény 10-szeres hosszúságú, mint az egységnek tekintett 1 méter hosszúság.

Az SI rendszer:

Az SI mértékegység rendszert (Systéme International d’ Unités) a világ nemzetközi mérésügyi szervezete –az Általános Súly- és Mértékügyi Értekezlezlet 1960-ban tartott ülésén fogadták el, amit Magyarország 1976-ban vezette be.

Az SI hét, célszerűen választott alapegységre épül, melyek a következők:

Hosszúság (l) egysége:méter Jele:m

Tömeg (m) egysége:kilogramm Jele:kg

Idő (t) egysége:másodperc Jele:s

Elektromos áramerősség (I) egysége:amper Jele:A

Hőmérséklet (T) egysége:kelvin Jele:K

Anyagmennyiség (Iv) egysége:mól Jele:mol

Fényerősség (n) egysége:kandela Jele:cd

Az SI kiegészítő mennyiségei:

Síkszög (a,b,c…) egysége:radián Jele:rad

Térszög (W,V,U,..) egysége:szteradián Jele:sr

Az SI tartalmazza a származtatott mértékegységeket is, melyek az alap mértékegységekből származtathatók. Pl: a sebesség, energia, elktromos feszültség.

Fontos része az SI –nek, hogy az egységek a 10 hatványaival leírt többszöröseit, vagy törtjeit egységes jelöljük.

Fizikai mennyiség, a mozgás térbeli és időbeli jellemzői

A fizikai mennyiségek közül kétfajtát ismertünk meg, vannak a:

—Vektormennyiségek

—Skalármennyiségek

Vektormennyiség például a két pont ( A, és B) között húzott egyenes szakasz,amelyen nyílheggyel jelöljük, hogy a mozgás merre irányul, így egy olyan mennyiség fogalmához jutunk, mely nemcsak nagyságot, hanem irányt is kifejez. (a mozgásvektor csak egyike a fizikában használatos vektormennyiségeknek).

A vektormennyiségeket kövér betűkkel különböztetjük meg a skalár mennyiségektől, Pl. az elmozdulásvektorra r jellel hivatkozunk. Ha csak a vektormennyiség nagyságára vagyunk kíváncsiak, akkor ‌‌‌r‌ vagy r jellet alkalmazzuk.

Skalármennyiségnek nincs meghatározott iránya, csak előjele. Pl: idő, hőmérséklet, energia.

A mozgás tér- és időbeli jellemzői:

A mozgás térbeli jellemzője: az A- és B pont közötti utat jelzi, jele az s, mértékegysége a méter (m).

A mozgás időbeli jellemzője az A- és B pont között megtett út idejét jelzi, jele a t, mértékegysége a másodperc(s)

Ha egy test saját méreteinél sokkal nagyobb utat tesz meg, akkor a testet kiterjedés nélküli pontszerű testnek lehet tekinteni, melyek a valóságos testek modelljei, melyek lényeges paramétereit viszonylag egyszerüen megadhatjuk.

A testek mozgásuk során valamilyen vonalat írnak le, ami a mozgás pályája.

A mozgás közben a z érintett pontok összességét, a –pályát- geometriai vonalnak nevezzük.

A pályán mozgó test időközben a pályának egy meghatározott részét futja be, melynek hossza a kérdéses időközben megtett út. Az út jele: s, mértékegysége a méter (m).

Mivel a kezdő, és a végpont között többféle pálya lehetséges, de mind érinti a kezdő, és a végpontot. A két pont között húzott egyenes szakaszt nevezzük elmozdulásnak, melynél a nyíl hegye mindig az elmozdulás irányát jelöli.(ez a mennyiség vektormennyiség).