1. Foglaljuk össze és ismertessük a másodrendű kötéseket!

A másodrendű kémiai kötések jóval gyengébb kapcsolódást jelentenek, mint az elsőrendű ionos, a kovalens vagy a fémes kötés

2. Milyen másodrendű kötés alakulhat ki az alábbi molekulák halmazaiban? H₂ - diszperziós kötés, O₂ - diszperziós kötés, SO₂ - dipólus-dipóluskötés, CO₂ - dipólus-dipóluskötés, NH₃ - hidrogén kötés. Standard körülmények között a felsorolt anyagok mindegyike gáz-halmazállapotú. Miért?

Standard állapotnál a hőmérséklet 25CO és ezeknek az anyagoknak a forráspontja mind ez alatt az érték alatt található. Gyenge a molekularács és a másodrendű kötések hő hatására könnyebben felszabadulnak.

3. Ha egy elsőrendű kötés energiája: 80kJ/mol, milyen érték lehet a másodrendű kötések energiája? Milyen molekulák között alakul ki a legkisebb és a legnagyobb energiatartalmú másodrendű kémiai kötés?

Mivel a másodrendű kötések gyengébbek, mint az elsőrendűek, ezért a kötési energiájuk is kisebb lesz. Azoknál a molekuláknál, amelyeknél hidrogénkötés van, az energia 20-40kJ/mol között, míg a lazább dipólus-dipólus és a diszperziós kötéseknél ez az érték csak 0,4-8kJ/mol között van.

4. Miért illékonyak (szublimálhatók) az alábbi anyagok: jód, naftalin, kámfor?

A szublimáció az a halmazállapot-változás, melynek során a cseppfolyós állapot kihagyásával a szilárd anyag gázzá. Az olyan laza molekularácsos anyagok szublimálnak, mint a jód, a naftalin és a kámfor. A molekulák között gyenge másodlagos kölcsönhatás van.

5. Az alábbi gázok közül melyik cseppfolyósítható a legkönnyebben, illetve a legnehezebben? Indokoljuk is válaszunkat! NH₃, CO, CO₂, SO₂

Könnyen cseppfolyósítható az NH₃, CO₂, SO₂, mert molekulái között erősebb másodrendű kölcsönhatás van, mint a CO molekulái között.

6. Melyik másodrendű kémiai kötésnek van rendkívül nagy jelentősége a természetben, a biológiai rendszerekben? Írjunk példát és indoklást!

Például a hidrogénkötés igen fontos szerepet játszik a víz halmazállapotának kialakulásában és változásaiban.