A populációk kölcsönhatásainak főbb típusai
Egy adott területen különböző fajok populációi élhetnek együtt. Az együtt élő populációk kisebb- nagyobb mértékben befolyásolhatják egymás működését. Egyes esetekben ez a hatás közvetlen, például egy ragadozó és egy zsákmányállat populációinak viszonyában, tehát ezek egymásból táplálkoznak. Máskor közvetve hatnak a populációk egymásra, mint a bükkpopuláció, amely ez erdő alsóbb szintjein élő növénypopulációk fény- és hőmérsékleti viszonyait változtatja meg. A populációk közötti kölcsönhatásokban egy- egy populációra vonatkozóan megkülönböztethetünk előnyös (+), semleges (0) és hátrányos (-) hatást. E szerint lehet:
- Asztalközösség: (kommenzalizmus) „0+” Az egyik számára a másik léte közömbös, a másiknak viszont határozott előnyt jelent a kapcsolat. Pl.: Gólya- veréb; Oroszlán- kígyó; Ragadozóhal- kalózhal.
- Hasznos együttélés: (szimbiózis) „++” A jelenségre mind a növény-, mind az állatvilágban rengeteg példát találunk, de jól ismert néhány növény- és állatpopuláció szimbiózisa is. Pl.: Fenyő- gomba; Nitrogénmegkötő baktérium- gyökér; Cellulózbontó baktérium- tehén.
- Antibiózis: „-
- Élősködés: Parazitizmus: „+-” Egyik élőlény a másikból táplálkozik, de nem pusztítja el. A növényi paraziták lehetnek teljes paraziták (aranka, napraforgó) és fél paraziták (csak szervetlen anyagot szív fel). Az állati paraziták lehetnek külső (tetű) és belső (bélféreg) paraziták.
- Táplálkozási kapcsolat: Ilyenkor az egyik populáció, mint zsákmányszerző, táplálékként pusztítja a másik populáció, a zsákmánypopuláció tagjait. Ilyenkor a két populáció szoros kapcsolatban van egymással. Az egyik tagjainak száma meghatározza a másik tagjainak számát. Van olyan, amelyik élőket pusztít. Pl.: ragadozók, növényevők, mindenevők. Van olyan, ami élettelent pusztít. Pl.: dögevők, iszapevők, földevők, ürülékevők, lebontók.
Megjegyzés küldése