A szavannák élővilága

Az egyenlítő éghajlati területétől északabbra és délebbre a szavanna éghajlat alakult ki. Az Egyenlítőtől távolodva a környezeti tényezők megváltozása, elsősorban a csapadékmennyiség csökkenése, átalakítja az élővilág megjelenési képét is. Az évi középhőmérséklet megegyezik az egyenlítői éghajlatéval. Nagy eltérés, hogy egy száraz és egy csapadékos évszak váltja egymást. A csapadékos időszakban a hőingás 1 Celsius fok körül van, míg a száraz évszakban ez lehet akár 10-15 Celsius fok is. Az évi csapadék mennyiség 250-1500 mm között ingadozik. Az őserdőkkel határos területeken a trópusi lombhullató erdők helyezkednek el. Ezek jóval alacsonyabb és jóval kevesebb fa faj alkotja. Ahol a száraz évszak már hosszabb az esősnél, nem alakul ki zárt erdőség. Bőséges fény jut a talajra is, ezért a magas pázsitfűfélékből álló gyepszint az uralkodó, rajta sűrűbb vagy ritkább fás csoportokkal. A csapadékosabb helyeken az erdős szavannát, a szárazabb területeken a füves szavannát találhatjuk. Fogyasztói között rengeteg növényevő faj található. A nagytestű növényevőket a nagytestű ragadozók ejtik el. A szerves anyagok lebontó folyamataiban, a hulladék eltakarításában a dögevő emlősök és madarak is segítenek. A talajban felgyülemlő szerves hulladékot a talaj gomba- és baktériumfajai lebontva ásványi tápanyagokká, humusszá alakítják.