Rákosi-korszak gazdasága

Gazdaság: a háborús pusztítás, szovjet megszállás és jóvátétel miatt összeomlott

· Az ipari termelés 1/3-ára esett vissza

· Élelmiszer-fejadag

· A világgazdaság legnagyobb inflációja→ pengő elértéktelenedett

↓

Az állam megőrizte vezető szerepét a gazdaságban.

1946: szénbányákat, erőműveket, nehézipari üzemeket államosították

USA visszaadta a MNB aranykészletét→ Ft bevezetése

1974: hároméves terv

1948: a 100 munkásnál többet foglalkoztató üzemeket államosították

1949: a 10 munkásnál többet foglalkoztató üzemeket államosították

1949-re kiépítették az egypártrendszerű diktatúrát Magyarországon. Teljes körű államosítást hajtottak végre a mezőgazdaságban, az iparban és az oktatatási rendszerben.

A diktatúra módszere: terror és megfélemlítés

· ÁVH: Államvédelmi Hatóság

· Csak a párt vezetőinek volt alárendelve

· Ítélet nélkül letartóztathatott a gyanúsítottakat

· Kényszervallatás

· Ellenőrzése alatt álltak az internáló táborok

· Vezetője: Péter Gábor

· Központja: Budapest, Andrássy út 60.

· Internálótáborok: a politikai foglyokat ítélet nélkül internálták

· Kb. 40000 fogoly

· 100 db internálótábor

· Leghírhedtebbek: Recsk, Kistarcsa, Tiszalök, Hortobágy

· Kitelepítés: a rendszer ellenségeit fizikai munkára kényszerítették

· Koncepciós perek: lesújtottak a rendszer ellenségeire, de a párton belüli tisztogatás eszközei is voltak (Pl.: Rajk-per)

↓

Egy millió ember ellen indítottak eljárást→ félelem és a gyanakvás légköre uralkodott

A terror és a megfélemlítések tették lehetővé a mezőgazdaságban és az iparban végrehajtott erőszakos kollektivizálást.

Rákosi-rendszer (1948-53) gazdaságpolitikája:

Sztálini modell átvétele

Mezőgazdaság:

· Erőszakos kollektivizálás: termelőszövetkezeteket és állami gazdaságokat hoztak létre

· Kulák = gazdag paraszt

-Vagyonfosztás

-Internálás

· Beszolgáltatási rendszer: megszabták, hogy ilyen terményből mennyit kell beszolgáltatni

Aki nem tette közellátás szabotálásáért megbüntették

· Padlássöprés: következő évi vetőmagot elkobozták

· Gyapottermesztés meghonosítása

· Az ország gabona- és borimportra szorult

Ipar:

· „vas és az acél országa” leszünk

· nehézipart erőltetett menetben fejlesztették

· Magyarország Szovjetunióból importált feketekőszenet és vasércet

· Új iparvárosok építése: Dunaújváros (Sztálingrád), Tiszaújváros (Leninváros), Kazincbarcika, Tatabánya

· Tervutasításos rendszer

· Munkaverseny-mozgalom

· A könnyűipart elhanyagolták

Infrastruktúra:

· elhanyagolták

Társadalmi következmény:

· Az életszínvonal 1949-től 1952-ig mintegy 20%-kal csökkent

· Ellátási gondok→1951-ben bevezették a jegyrendszert

· Rettegés, félelem légköre uralkodott

1949: Elfogadták az új alkotmány

· államforma: népköztársaság

· megszűnt a köztársasági elnök tisztsége→ Elnöki Tanács (kollektív államfői testület)

· Elnöki Tanács:

· elnöke: Szakits Árpád

· törvényerejű rendeleteket hozott

· országgyűlés működése formálissá vált: évente kétszer, háromszor ülésezett + elfogadta az Elnöki Tanács intézkedéseit

· megszűnt a bíróság és az ügyészség függetlensége

· pártirányítás alá kerültek a szakszervezetek, szakmai szervezetek és az oktatási intézmények

1950: új közigazgatási rendszer = tanácsrendszer

· megszűnik az önkormányzatiság

· a párt utasításait hajtják végre

Anjouk

Tartományúri hatalom

Az Árpád-ház kihalása után az ország a tartományurak kezébe került. A kiskirályok megszerezték maguknak a főméltóságokat (nádor, vajda, bán), sajátjukként kezelték a királyi várakat, úgy gondolták, az ő joguk az új király megválasztása. A trónért az Árpád-házzal nőágon rokon dinasztiák versengtek: Anjouk, Premyslek, Wittelsbachok. Anjou Károly Róbertet támogatta a pápa, az itáliai bankárok és a magyar főpapság. András halálakor Károly nem tétlenkedett, egy kis csapattal Esztergomba sietett, ahol az érsek egy alkalmi koronával megkoronázta (1301). A tartományurak nem fogadták el a nélkülük hozott döntést, arra hivatkozva, hogy a koronázás nem a Szent Koronával történt. Károly megnyerte néhány tartományúr támogatását (Aba Amádé, Borsa Kopasz, Csák Ugrin) és a 1307-es rákosi gyűlésen a főpapok és a nemesek támogatásával elfogadták magyar királynak. A gyűlésen Károly megerősítette a nemesek szabadságát, mely szerint nem lehet őket familiárisi szolgálatra kötelezni. 1308-ban Pesten királlyá választották, sokan innen számítják uralkodását (1308-1342). A király ügyes taktikával hol tárgyalva, hol harcolva, egymás ellen kijátszva a tartományurakat erősítette hatalmát. Kán Lászlótól tárgyalás útján szerezte vissza a Szent Koronát, melyért cserébe a vajdai méltóság megtartását ígérte. 1310-ben Székesfehérváron az esztergomi érsek megkoronázta a Szent Koronával, így teljes jogú magyar királlyá vált. Az 1312-es rozgonyi csatában legyőzte az Abákat. Ebben a harcban a papság, a nemesség és a polgárság is a király mögé állt a tartományúri hatalommal szemben. Csák Ugrin halálával a Délvidék harc nélkül került a király kezébe. Csák Máté 1321-es halálával az egész ország királyi fennhatóság alá került.

Királyi hatalom

Károly visszaszerezte a királyi birtokokat, melyeket a továbbiakban az új bárók irányítottak. A bárók csak tisztségük révén irányítottak, tehát jövedelmeik nagy része a király kegyétől függött. Az új bárók részben régi családok oldalági leszármazottai voltak, részben felemelt nemesek voltak. A király korlátozta az egyházi hatalmat, a pápai jövedelmek harmadát lefoglalta az állam számára. A magyar haderőt a király hadserege, a bárói, vármegyei bandériumok és a kun könnyűlovasság alkották. Támadó hadjáratok alkalmával a királynak fizetnie kellett a nemeseknek, ezért Károlynak növelnie kellett bevételeit.

Gazdasági reformok

Magyarország rendkívül gazdag volt ásványkincsekben. Károly elsősorban a nemesfémbányászat fejlődését támogatta. A földek tulajdonosainak átengedte a bányabér (urbura) egyharmadát, így érdekeltté tette a birtokosokat a bányák megnyitásában. Jelentősebb volt a királyi pénzverési monopóliumból származó haszon. A kitermelt nemesfémet a termelők kötelesek voltak nyers állapotban beszolgáltatni a felállított tíz pénzverő kamara egyikénél, ahol vert pénzt kaptak érte. A vert pénz 45-50%-kal kevesebb nemesfémet tartalmazott a beszolgáltatottnál. Károly jó minőségű aranyforintot és ezüstdénárt veretett. Az új pénz értékállóságát csak úgy őrizhette meg, hogy szakított az évenkénti beváltással és a pénzrontással. E jövedelem pótlására bevezette a kapuadót (1336), melyet jobbágyportánként kellett fizetni, évente 18 dénár. Bevezette a harmincadvámot a kereskedelem megvámolására. Az országba behozott iparcikkekért (szövet, fegyver) főleg aranypénzzel fizettek, a század közepétől nőtt az élőmarha és a bor kivitele.

Külpolitika

Hatalmának megszilárdulása után aktív külpolitikát folytatott. Két fő célja: családja dinasztikus kapcsolatainak és Magyarország déli befolyási övezetének visszaszerzése. Jó viszonyra törekedett a cseh Luxemburgi és a lengyel Lokietek családdal. Feleségül vette Lokietek Ulászló lányát, Erzsébetet. 1335-ben a visegrádi királytalálkozón megállapodott a két uralkodóval egy Bécset elkerülő kereskedelmi útvonal kijelöléséről, ugyanis sértette érdekeiket Bécs árumegállító joga. Lokietek Kázmér megtette utódjának Károly idősebbik fiát, Lajost; kisebbik fiát, Andrást eljegyezték a Nápolyi trón örökösével, Johannával.

Nagy Lajos, a lovagkirály

I. Nagy Lajos 1342-ben hű bárókra és tele kincstárra támaszkodva kezdhette meg uralkodását. 1343-ban a Károly által kötött szerződés értelmében a nápolyi trónt Lajos öccse, András örökölte volna. Azonban a pápa, félve az Anjouk túlzott megerősödésétől megakadályozta András trónra kerülését. Lajos hatalmas összeget adományozott a pápa és a nápolyi királyi udvar elnyerésére. András elnyerte a királyi címet, azonban Johanna nem kívánt vele élni és megfojtatta. Lajos fegyverrel kívánt elégtételt venni, s családja számára akarta megtartani a nápolyi trónt. Két hadjáratban (1347-48, 1350-52) legyőzte ellenfeleit, de a pápa és a helyi erők ellenében nem tudta megtartani a távoli területet. Lajos Velencétől visszaszerezte Horvátországot és Dalmáciát, Károly politikáját folytatva délen kiépítette a bánságok rendszerét. Keleten a tatárok elleni védelem érdekében hűbéressé tette Moldvát, ahol 1345-ben legyőzte a tatárokat. Lajos keleti és nyugati politikájában is folytatta Károly elképzeléseit. Seregekkel támogatta Lokietek Kázmért. Kázmér halála után (1370) elfoglalta a lengyel trónt. Magyarország és Lengyelország között perszonálunió jött létre.

Törvényhozó

Az eredménytelen itáliai hadjáratok és a behurcolt pestis nyomán feszült belpolitikai helyzet alakult ki. Lajos 1351-ben országgyűlést hívott össze. A törvények az Aranybulla megújításával a nemesség szabadságjogait biztosították (adómentesség, törvényes ítélet nélkül nem fogható el, háza sérthetetlen, csak a haza védelmében köteles hadba lépni). Az ősiség törvénye értelmében a birtok nemzetségen belül apáról fiúra szállt, az elidegeníteni nem lehetett. Ez a rendelkezés egyrészt védte a nemesi birtokokat a nagybirtokkal szemben, másrészt a háramlási jog révén a fiúágon kihalt nemzetségek földjei a királyra szálltak. Ezáltal a király a magas halálozási arányoknak köszönhetően megújuló birtokrendszerhez jutott, amellyel újabb bárói réteget tudott felemelni. A jobbágyi terheket egységesen szabályozta (kilenced), ami meggátolta a jobbágyok vándorlását a kedvezményeket ígérő földesurakhoz.

Társadalom

A 40-50 ezer főt számláló magyar nemesség korántsem volt egységes. Vezető csoportját a 35-40 családból álló bárók képezték, akik vezető tisztségeket töltöttek be. A nemesség és a jobbágyság kialakulása a 14. századra befejeződött. A nemesség nagy része közép- vagy kisbirtokos volt. A jobbágyok apró falvakban éltek, gazdálkodásuk és szolgáltatásuk alapja a telek volt, mely belső (ház, kert) és külső (szántó, rét, erdőrész) telekből állt. A szántót minden évben máshol jelölték ki (nyomáskényszer). A földesúri birtokon alakultak ki a mezővárosok, melyek lakói a földesúri terheket egy összegben fizethették ki, és saját bírót választhattak. A lakosság továbbra is döntő mértékben mezőgazdasággal foglalkozott de már éltek itt kézművesek, s jelentős volt a kereskedelmi forgalom. Emelkedett a városok száma, Buda árumegállító jogot kapott. A szabad királyi városok csak a király alá tartoztak, hasonló kiváltságokat élveztek, mint a nyugat-európai társaik. A városok létszáma elmaradt a nyugati városokétól, megjelentek a céhek.

Az utódlás gondjai

Károlynak több gyermeke is született, azonban a 70-es évekre meghaltak és Lajosnak csak lányai voltak. Máriát Luxemburgi Zsigmondhoz, Hedviget egy Habsburg-herceghez adta feleségül.

A KÖZÉPKORI VÁROSOK KIALAKULÁSA, GAZDASÁGA, TÁRSADALMA

Kialakulásának háttere:

A második nagy társadalmi munkamegosztás, azaz a kézműipar és a mezőgazdaság különválása társadalmilag és lokálisan.

Városalapító tényezők:

- földrajzi tényezők: fontos kereskedelmi utak találkozásánál; folyami átkelőknél; sík- és hegyvidék találkozásánál; egyházi és királyi székhelyek közelében; forgalmas helyen.

- gazdasági tényezők: az ipar és a kereskedelem központja.

Céhes ipar:

feudális iparszervezeti forma. Az azonos mesterséget űző kézművesek érdekvédelmi szervezete.

- feladata: - a külső és a belső verseny kizárása.

- részt vállaltak a város védelmében

A versenyt nagyon szigorú céhszabályokkal zárták ki:

- megszabják a felhasználható nyersanyag mennyiségét és minőségét.

- megszabják az alsó árat.

- megszabják a felső munkahatárokat.

- megszabják az inasok és a legények számát

- megtiltották a reklámot és a másik portékájának ócsárlását.

- megnehezítették a mesterré válást.

A céhek jellemzői:

- a céh irányítója a céhmester, az ő irányítása alatt dolgoztak a legények és az inasok.

- nincs munkamegosztás, a mester is dolgozik.

- jó minőség, magas ár.

Fő céhesipari központok:

Flandria: posztóipar

Dél-Németország városai: bányászat, fémfeldolgozás

Észak-Olaszország: posztóipar, selyemszövés

A városok társadalma

A városok lakói a polgárok (a két alapvető osztály - a nemesség és a jobbágyság – között elhelyezkedő társadalmi réteg).

A polgárság nem egységes, hanem tagolt. Csoportjai:

1, patríciusok: gazdag kereskedők, a városok vezetői.

2, a céhes kézművesek: részt vesznek a város vezetésében.

3, plebejusok: polgárjoggal nem rendelkező szegény, nincstelen elemek. Cselédek, napszámosok, inasok.

A városok harca az önállóságért

Háttere: a városok eredetileg a földesúri birtokokon alakultak ki.

Célja: megszabadulni a feudális függéstől, kizsákmányolástól.

A szabadság kivívására sok város önálló szervezetet, ún. kommunát hozott létre.

(kommuna: a városlakókat tömörítő szervezet)

A harc első eredményei:

- elérték, hogy csak évi egy összegben adóztak.

- saját bírát választhattak.

A harc eredményei:

- csak a királynak adóztak, a földesúrnak nem.

- saját önkormányzatuk lesz.

- pallosjoguk lesz.

- számos gazdasági jellegű kiváltságot kapnak, így pl. árumegállító jog, vámmentesség, vásártartás joga.

A siker záloga: a királyi támogatás: a király segít a polgároknak a földesurakkal szemben, akik ezért cserébe segítik a királyt, mivel a nagybirtokosok a királyi hatalom meggyengítését szeretnék elérni. Így a polgárság a király támasza lesz.

Ez a városfejlődés csak Nyugat-Európára jellemző, Kelet-Közép-Európában mezővárosok jönnek létre.

A igazi város és a mezőváros összehasonlítása

Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása és ennek következményei.

- Az első világháború első éveiben a Monarchia megítélése kedvező. Az antant az európai erőegyensúly tartópillérének gondolta, mely stabilizálja a hatalmi viszonyokat Európa közepén és a Balkánon, valamint megakadályozza Oroszország előretörését és a Német Császárság hegemóniáját.

o 1917 február 23. Oroszországban megdől a cárizmus, Leninék hatalma még igen ingatag, a nyugat már nem tart tőle, így a Monarchiára már nem volt szükség Oroszország ellen.

o IV. Károly 1918 májusában megállapodást köt II. Vilmossal, melyben az osztrák-magyar hadsereget alárendeli a német vezetésnek.

- Így a Monarchia kompenzációs szerepe mind a két kulcsfontosságú helyen megszűnik, ezért megítélése az antant által jelentősen romlik. 1918 tavaszától egyre inkább a Monarchia felbontását támogatták több kisebb, jobban irányítható államra.

- Ezt a tervet jelentősen segítette az a tény, hogy a Monarchia etnikailag rendkívül megosztott, és egyre erősödnek a nemzetiségeken belül a szeparatista nézetek. A Birodalom egész területén megszületik az igény nemzetállamok létrehozására. (Amennyiben ez megvalósul, a Monarchia már nem képes működni).

o 1918. ápr 18-án a nemzetiségek kongresszust tartanak Rómában, ahol kimondják, hogy nem szándékoznak a Monarchia keretei közt élni. Kidolgozásra kerülnek az elszakadási programjaik, és mivel az antant már támogatta törekvéseiket, közeledés indul meg..

o A magyar belpolitikában a kiegyezés(1867) óta meglévő függetlenségi törekvések sem erősítették a dualista államot.

- A háborús kimerültség miatt sem anyagi sem emberi erőforrás nem állt rendelkezésre a szétbomlás megállításához. Az országban egyre nagyobb a háborúellenes hangulat. A városokban sztrájkok, éhségtüntetések törnek ki. Az egyre gyakoribb rekvirálások miatt a parasztság is szembefordul az államhatalommal. A Monarchia közel 4 millió katonával vett részt. Ebből 1 millió halott, másfél millió hadifogoly lett. A legnagyobb áldozatok az orosz (Galícia) és az olasz (Isonzó) frontokon voltak. Katonalázadások indulnak meg, egyre felgyorsul a hadsereg felbomlása.

- IV. Károly egy utolsó kétségbeesett kísérletet tesz a Monarchia megmentésére. 1918. okt 17-én nyilvánosságra hoz egy császári manifesztumot, melyben a Monarchiát szövetségi állammá nyilvánítja:. „minden néptörzs” nemzeti tanácsainak vezetésével létrehozza saját nemzeti államát, amelyek államszövetségben működnek. A nemzetiségek már nem érik be ennyivel. Teljes önállóságot akarnak, nem fogadják el a manifesztumot.

- Az utódállamok gyorsan szerveződtek, melyeknek létrejöttéhez az antant minden támogatást megadott.
Az új utódállamok:

- Lengyelország (okt.7),

- Csehszlovákia (okt.28),

- Horvátország, Szlavónia, Dalmácia (okt.29) -> Szerb-horvát-szlovén királysággá alakult

- Bosznia (okt.31)

Közben a Monarchián belül is forradalmi válság alakult ki.

1918.okt.17-én Tisza István bejelentette, hogy a központi hatalmak elveszítették a háborút.

1918.okt.24-én három jelentős elenzéki pártból megalakult a Magyar Nemzeti Tanács.

Tagjai:

- A Függetlenségi és a 48-as Párt (Károlyi párt 1916 júl)

- Az Országos Polgári és Radikális Párt (Jászi Oszkár)

- A Magyarországi Szociáldemokrata Párt (Vázsonyi V)

A Magyar Nemzeti Tanács programja:

- a háború azonnali beszüntetését, és- általános és titkos választójogot követeletek - annexió nélkül- földreformot és szociálpolitikai reformot hírdettek nemzetiségi önrendelkezést akartak, hogy biztosítható legyen a demokratikus Magyarország területi épsége.

A MNT megalakulásakor Wekerle Sándor miniszterelnök lemondott. A király (IV. Károly) azonban nem volt hajlandó Károlyi Mihályt kinevezni miniszterelnökké, ezért 1918.okt.28-án hatalmas tömeg indult a budai várba, hogy a király megbizottjától, József főhercegtől kierőszakolják Károlyi miniszterelnökségét, és a MNT elismerését. A Lánchídnál azonban a rendőrség feltartóztatta a tömeget. Október 30.-án újabb tüntetések zajlottak, a Keleti-pályaudvaron bevagonírozott katonák is csatlakoztak a résztvevőkhöz. Az éjszaka folyamán győzött a forradalom. Október 31.-én Károlyi Mihályt kinevezték miniszterelnökké. A kormány november 1-én felmentést kapott a királynak tett esküje elól, és a Nemzeti Tanács előt tett esküt. Ezzel kinyílvánították az Ausztriától való elszakadást.

Ezután IV. Károly november 11.-én az ECKARTSAU-i nyilatkozatában lemondott Német-Ausztria államügyeinek intézéséről => nov. 12.-én kikiáltották Ausztriában a köztársaságot. Nov. 13.-án hasonló nyilatkozatot adott a magyar parlamentnek => nov. 16.-án kikiáltották Magyarországon is a köztársaságot.

Évszámok:

1917.febr.23 ----------- cárizmus összeomlása Oroszországban

1918.ápr.8 -------------- nemzetiségi kongresszus Rómában

1918.okt.17 ------------ IV. Károly manifesztuma

1918.okt.24 ------------ Magyar Nemzeti Tanács

1918.okt.28 ------------ lánchidi csata

1918.okt.30/31 ------- őszirózsás forradalom

1918.nov.1 ------------- Károlyi miniszterelnök lett - elszakadás Ausztriától

1918.nov.11 és 13 -- IV. Károly eckartsaui nyilatkozatai

1918.nov.12 ----------- Ausztria köztársaság

1918.nov.16 ----------- Mo. köztársaság

Manifesztum = nyilatkozat

Föderáció = szövetség

Annexió = a katonai megszállás után egy terület közigazgatási beépítése egy másik államba

Az első világháború története

1)Az első világháború kitörése

a) A háború előzményei

- Németország politikájának megváltozása, támadó, fenyegető külpolitikája

- A nagyhatalmak szövetségi rendszerei:

- A hármas szövetség (1882 Németország, Osztrák-Magyar Monarchia, Olaszország)

- Az antant (1907. Anglia, Franciaország, Oroszország)

- A helyi konfliktusok fegyveres elrendezése, a háború kitörésére utal

- A Balkánon nagy a feszültség, a sok kis nemzeti államönállóságot akar, a nagyhatalmak pedig egymással rivalizálnak a területekért, és a fennhatóságért

- Németország területeket szerez, gazdasági kényszer, a felvevőpiac növelése érdekében

- Franciaország vissza akar vágni Németországnak (Elzász és Lotaringia miatt), és újra nagyhatalmi pozíciót akar szerezni

- Anglia a saját pozícióját akarja megőrizni Németországgal szemben, főleg a gyarmatait félti

- Oroszország és az Osztrák-Magyar Monarchia a Balkánért viaskodik egymással

- Olaszország gyarmatokat akar szerezni, és nagyhatalmi pozíciót

- 1914. június 28.-án meggyilkolják Ferenc Ferdinándot, az osztrák trónörököst, Szarajevóban (Szerbiáé akkor), egy szerb diák Gauribó Princip, a "Fekete kéz" nevű nacionalista szervezet tagja

- Ferenc Ferdinánd halála a magyarság szempontjából sem volt olyan tragikus, mivel Ferdinánd mindenkit gyűlölt, aki nem volt osztrák, legfőképp a magyarokat

- Németország felajánlja külpolitikai támogatását a Monarchiának

- Ultimátumot küldenek Szerbiába, ami elfogadhatatlan, a Monarchia hadat üzen 1914. július 28-án

- Augusztus 1-én, Németország Franciaországnak és Oroszországnak üzen hadat

- A németek megszállják Luxemburgot és Belgiumot

- Anglia hadat üzen Németországnak, a Monarchia pedig Oroszországnak

- Olaszország egyelőre taktikázik, nem üzen hadat senkinek

2)Haditervek

a) A központhatalmak tervei:

- Schliffen-terv: lényege hogy egy gyors villámháború jöjjön létre egy fronton

- 6 hét Franciaország ellen, 6 hét Oroszország ellen

b) Az Antant hatalmak tervei:

- Nincsen konkrét tervük, kiváró jellegű taktikát folytatnak

- Oroszországnak van egyedül támadó jellegű politikája

- Eleinte ők is bíznak a gyors lefolyásban

- 1914. augusztusában válik világméretűvé a háború

- Japán hadat üzen Németországnak

- Törökország is belép a háborúba a Központi hatalmak oldalán

- A tengereken is folynak a harcok

3)A világháború első szakasza 1914. végéig

a) Nyugati front

- Németország elfoglalja Belgiumot, Luxemburgot és megközelíti Párizst is

- A franciák a Marne folyónál ellentámadásba lendülnek, sikeresen megállítják a németeket

- Álló háború alakul ki

b) Keleti front:

- Oroszország megtámadja Németországot, a németek visszaverik az oroszokat

- A német tábornok Hindenberg a Tennenburg-i és Mazuri-tavaknál küzd az oroszok ellen

- Oroszország és az Osztrák Magyar Monarchia között állóháború alakul ki Galícia területén

c) Déli front:

- Osztrák Magyar Monarchia és Szerbia között zajlanak a harcok, eredménytelenül

- Állóháború alakul ki

d) Tengerek

- Angol, francia, japán fölény

- Az Északi-tengeren Helgolandnál németellenes blokád jön létre

- Egyértelmű, hogy gyors megoldás nincs, hosszú harcra kell felkészülni.

4)A világháború második szakasza 1915-1916

- 1915. májusában belép Olaszország az antant hatalmak oldalán, jelentős területeket ígérnek nekik, 3. front a Monarchiának

- Bulgária belép a központi hatalmak oldalán -> Szerbia összeomlik, és megszállás alá kerül

- Görögország ekkor még semleges, de engedélyezi antant csaptok partraszállását

- 1916-ban a Románok is belépnek az antant oldalán

a) Nyugati front:

- Folytatódik az állóháború 1915-ben

- 1915-ben Verdun (verdön)-nél a németek támadnak, hírhedten véres küzdelem volt "verduni vérszivattyú"

- Az angolok segítenek a franciának így sikerül legyőzniük a németeket

- A Somme (szom) folyónál vetnek be először a szövetségesek harckocsikat

b) Keleti front:

- A kárpátokban folynak a harcok

- Przemyl (semiszl) - nél az Osztrák Magyar Monarchia egyik támaszpontját az oroszok megtámadják, súlyos veszteségek, az oroszok győznek.

- Gorlicénél a német és osztrák egyesített hadak áttörnek az orosz vonalon

- Elfoglalják az egykori Lengyelország legnagyobb részét 1915-ben

- 1916-ban Galíciában zajlik újabb orosz támadás, váltakozó sikerek

- Románia betör Erdélybe és elfoglalja, de az egyesített német-osztrák hadat visszaverik őket egészen Bukarestig

c) Déli front:

- 1915. a Monarchia és Bulgária együtt legyőzi Szerbiát

- Olaszország Dél-Tirolnál harcol, illetve a Piave és a Isonso folyók környékén

- 1916-ban az Isonsonál állóháború alakul ki.

d) Tengerek:

- Az 1914-es blokád, hatásosnak bizonyul

- 1915-től kezdve Németország minden hajót idegennek tekint

- 1915-ben egy angol utasszállító hajó, a Lusitania, is Németország áldozatává válik (100 amerikai turista is volt a hajón)

- 1916-ban a Jüttlandnál zajló antant győzelem a legjelentősebb.

- Az antant veszi át a kezdeményezést, a központi hatalmak inkább védekeznek

- A nagyhatalmak a háború utáni területrendezések érdekében titkos szerződéseket kötnek:

- 1915.április londoni egyezmény:

- Olaszország és az antant köti

- Megkapja, siker esetén, Dél-Tirolt a Brenner-hágóig, Triestet és környékét, Isztriát és a környező szigeteket, és protektorátusi jogot kap Albánia felett

- 1916.augusztus bukaresti szerződés

- Románia és az antant köti

- Románia megkapja Erdélyt, a Partium területét, az Alföld Keleti felét, a Bánságot és Bukovinát

- Nagy veszteségeket okoznak a harcok, mindenki kételkedni kezd a háború pozitív mivoltában

- A hátországbeli élet is romlik, egyre több a háborúellenes lázadás vagy tiltakozás

- Az antant és a központi hatalmak is béke "tapogatózásokat" folytatnak

- A központi hatalmak békét ajánlanak (IV. Károly) az antantnak, de az elfogadhatatlan, mert meghagyná a területeket abban az állapotban, amiben akkor voltak

- Az antant is tesz békeajánlatot 1917-ben, de ezt pedig a központi hatalmak nem fogadják el

5)A háború harmadik szakasza 1917-1918

- 1917-ban belép az USA is az antant oldalán

- Oka: Németország korlátlan tengeralattjáró háborút hirdet, USA a háttérből segíti az antant országokat gazdaságilag

- Görögország az antant oldalán 1917-ben lép be a harcokba

a) Nyugati front

- Franciaországban a tavaszi offenzíva zajlik 1917-ben, sikertelen harcok a németek ellen,

- Ismét patt helyzet alakul ki, egyik fél sem tud mit kezdeni a másikkal

- 1918-ban a II. Marne-i csat zajlik, a németek kezdeményezik a harcot, ebben a harcban amerikai katonák is részt vesznek így augusztus 8-án végleg legyőzik a németeket

- 1918. november 11-én Németország fegyverszünetet kér, II. Vilmos megbukik, kikiáltják a köztársaságot

b) Keleti front:

- 1917 februárjában Oroszországban polgári demokratikus forradalom tör ki

- 1917-ben itt a Kerenszkij offenzíva zajlik, Oroszország megtámadja a Monarchiát, orosz vereséggel zárul területfoglalással jár

- 1917 októberében szocialista forradalom Oroszországban, Lenin átveszi a hatalmat, béketárgyalásokat kezdeményez

- 1918-ban márciusban megkötik a Breszti békét, Oroszország különbékével, megalázó területi veszteségekkel kilép a háborúból

c) Déli front:

- 1917-ben Olaszország veszít a központi hatalmakkal szemben Caporettonál

- Görögország belépésével az antant jelentős erőfölénybe kerül, az itt állomásozó francia hadak tábornoka Franché d’ Esperey (fransé deszperi)

- Bulgária vereséget szenved, kilép a háborúból, 1918. szeptember 29-én békét köt, Törökország rá 1 hónapra kapitulál

- Olasz fronton a Piave folyónál a Monarchia veszít, az antant hadak eljutnak Belgrádig

-1918. november 3-án Padovai fegyverszüneti egyezményt kötnek, a Monarchia kilép a harcból

d) Tengerek:

- Németország korlátlan tengeralattjáró háborút hirdet

- Törökország ellen győztes antanttámadás, a Boszporusz-Dardanellák szorost az antant elfoglalja

7)A Párizs környéki békék

a) A wilsoni pontok

- Amerika ebben a kérdésben, területi felosztásokban érdekelt

- Wilson elnök pontokba szedte elveit (14 pont) 1919. Januári wilsoni pontok:

- Titkos tárgyalások nélkül, nyíltan kell békét kötni

- Területi elrendeződés alapja: a nemzeti-elv, a megszállt területeket fel kell szabadítani, az eddig nem önálló nemzeteknek joga van az önállósághoz

- Gazdasági elvek: nemzetközi kereskedelem szabadsága

- Katonai elvek

- Népszövetség: az országok fölött álló szervezet, a békét ellenőrzi

- Ennek alapján kötik meg a békét

b) 1919. január 18. Párizs - Békekonferencia

- Németország ellen irányul az egész béke

- Franciaország gyakorlatilag szabad kezet kap a béke megkötésében

- Csak a győztesek vannak jelen: USA (Wilson elnök); Nagy-Britannia (Lloyd George miniszterelnök); Franciaország (Clemanceau elnök); Olaszország (Orlando elnök); Japán

c) Béke célok:

- Anglia:

- Németország gyarmatait szeretné megkapni

- Európában nem akarja teljesen háttérbe szorítani

- Fél, hogy ez esetben Franciaország nagyon megerősödne

- Franciaország

- Németország pozícióját akarja

- Olaszország:

- Nagyhatalmi pozíciót akar

- A Duna-medencére szeretné hatalmát kiterjeszteni, illetve az Adriai tengerre és a Balkánra

- USA

- Tengereken és a Távol-keleten próbál hatalmat gyakorolni

- Japán:

- A tengereken érdekelt

d) A békék és az országok

- 1919. Versailles: német-antant

- 1919. Saint-Garmen: Ausztria-antant

- 1919. Neully (Nüji): Bulgária-antant

- 1920. Sévres (Sevr): Törökország-antant

- 1920. Versailles Trianon palota: Magyarország-antant

8.)Területi változások, a békék tartalma

Németország

- Elzászt és Lotaringiát visszacsatolják Franciaországhoz

- Luxemburg kiválik a német vámszövetségből, önálló lesz

- Belgium és Dánia kis területeket kap

- Lengyelország megkapja Danzigot (ma Danszk) és a hozzá vezető korridort (folyosót) így Németország kettészakad

- Danzignak szabadvárosi címe van (népszövetség ellenőrzi)

- Lengyelország megkapja Kelet-Poroszországot, Pomerániát, Poznant, Felső-Sziléziát

- A Saar-vidék sorsa bizonytalan, 15 évig nemzetközi felügyelet, utána pedig népszavazással döntik el a hovatartozását.

- A Rajna-parton lévő megszállási övezetek: Köln, Koblenc, Meinz, az antant tábora, demilitarizált övezet a Rajna bal partja és a jobb part 50 km-es körzetben

- megtiltja a német és osztrák területek egyesülését

- Németország hadserege maximum 100 000 fős lehet, és nem lehet általános hadkötelezettséget hirdetni, a modern fegyverek és hadászati eszközök használata tilos

- Jóvátételre kötelezi , de összeget nem határoznak meg

- A Jóvátételi Bizottság 1921. május.1-én határozza meg, 20 milliárd markában

- Oroszország

- Megállapítják új határait, visszakapja a megalázó békében elvesztett területeit

- Ausztria

- Nem egyesülhet Németországgal

- Elveszíti: Karinthiát, Krajnát, Dalmáciát, Dél-Tirolt, Stájerországot, a Szerb-Horvát-Szlovén Birodalom kezébe kerülnek ezek

- Galícia Lengyelországhoz kerül

- A Monarchia megszűnik

- Románia

- Megkapja: Bukovinát, Burgenlandot, Klagenfurt városa népszavazással dönti el hovatartozását, de marad Románia része

- Magyarország

- Jelentős és igazságtalan területi veszteségek, a Monarchia megszűnik

- Sopron népszavazással Magyarországhoz kerül (" a hűség város")

- Bulgária

- Kis területeket veszít Nyugaton és Északon

- Délen Macedónia egy része Görögországhoz kerül

- Így elzárják az Égei-tengertől

- Később sok kis egyezmény születik

- Törökország

- VI. Mohamed szultán köti meg a békét

- A török népnek az Ankara és a Fekete-tenger közti területet adja csak a többi területet fölosztják a többi ország között:

- Görögország: Thrákia, Égei-szigetek, Szíria környéke,

- Olaszország : Rodosz-szigettel szemben lévő Török partvidék

- Területi fölszabadító mozgalom indul meg: vezető: Kemal Musztafa tagjai: katonatisztek

- A cél a török lakta területek fölszabadítása

- 1920-1922 háború török görög háború. A törököket Oroszország, a görögöket az antant országok támogatják

- 1922 az antant megszünteti a támogatását, így a törökök győznek

- Losanban új konferencia 1923. érvényteleníti a Sévres békét

- Az 1913 előtti határok érvényesek Észak-Afrikában és a Közel-Keleten lévő területeiket ,azonban elvesznek