1989. október 23-án kiáltották a Harmadik Magyar
Köztársaságot.
Magyarországon többpártrendszeren alapuló parlamentáris
demokrácia van.
A modern parlamentarizmus a hatalmi ágak szétválasztásán és
a képviseleti rendszeren alapul.
/A három hatalmi ág: törvényhozó hatalom (parlament),
végrehajtó hatalom (kormány),
igazságszolgáltató hatalom (Bíróság).
végrehajtó hatalom (kormány),
igazságszolgáltató hatalom (Bíróság).
Ezt a felosztást még a felvilágosodás korában Montesquieu fogalmazta meg./
Választójog: politikai alapjog, közügyekben való részvétel
joga, az állampolgár politikai véleményének kinyilvánítási eszköze.
Megkülönböztetünk aktív választójogot (választás lehetősége) és passzív választójogot (megválasztható valaki valamely tisztségre).
Megkülönböztetünk aktív választójogot (választás lehetősége) és passzív választójogot (megválasztható valaki valamely tisztségre).
Választási alapelvek: - általános: 18 év feletti magyar
állampolgár választhat, kivéve
bűncselekmény miatt elítéltek, elmebetegek
- egyenlő: mindenki szavazata ugyanannyit ér
- titkos: nem hozzák nyilvánosságra, hogy kire szavazunk
- közvetlen: jelöltekre szavazunk.
bűncselekmény miatt elítéltek, elmebetegek
- egyenlő: mindenki szavazata ugyanannyit ér
- titkos: nem hozzák nyilvánosságra, hogy kire szavazunk
- közvetlen: jelöltekre szavazunk.
A választási rendszernek 3 típusa van:
1. többségi választási rendszer, ahol közvetlenül a egyéni jelöltekre kell szavazni
2. arányos választási rendszer, ahol pártokra kell szavazni.
3. vegyes választási rendszer, ahol a szavazók egyéni jelöltekre és pártokra is szavaznak,
A szavazáskor minden választópolgár két szavazólapot kap:
1. szavazólap szolgál az egyéni választókerületi jelöltre,
2. szavazólap a pártok listájára történő szavazáshoz.
A választásokat választási kampány előzi meg.
A kampányban a pártok megnevezik jelöltjeiket.
Az a jelölt akinek sikerült 1000 ajánlószelvényt („kopogtató cédula”) összegyűjtenie, indulhat a választáson.
Ők lesznek az egyéni választókerületek jelöltjei.
Az országos listát azok a pártok állíthatnak, melyek legalább 9 megyében és Budapesten, összesen legalább 27 egyéni jelöltet tudnak indítani.
Csak azok a pártok részesülnek a parlamenti helyekből (mandátumokból), amelyek átlépték a parlamentbe jutás 5%-os küszöbét.
2014-es választáson már a határon túli magyarok is szavazhatnak, ha rendelkeznek magyar állampolgársággal. Ók csak a pártok listáira szavazhatnak, egyéni jelöltekre nem.
2014-től az országgyűlésen 199 képviselő kaphat helyet.
Az egyéni választókerületben 106 képviselőt lehet megválasztani, a pártok listáin 93 képviselő juthat be a parlamentbe.
/Napjainkban még 386 képviselőből áll a parlament, az alaptörvény csökkentette le a képviselők számát 199 főre./
A szavazás akkor érvényes, ha a választópolgárok fele elment szavazni.
Az új alaptörvény szerint a választás egyfordulós lesz, mert az az egyéni jelölt győz, aki a szavazatok többségét megszerzi.
/Eddig, csak akkor győzött a jelölt, ha megszerezte az érvényes szavazatok több mint felét, ha egyik jelölt sem szerezte meg, akkor második fordulót írtak ki, s azon már az győzött az, akire a legtöbben szavaztak./
Az országgyűlési képviselőket négy évre választják meg.
Az Országgyűlés Budapesten, a Duna-parton 1902-ben épült Országházban ülésezik, melyet Stendl Imre tervei alapján építettek neogótikus, eklektikus stílusban. Európa 2. legnagyobb parlamenti épülete.
Megjegyzés küldése