A nyolcvanas évek elején jelent meg a "fenntarthatóság" vagy a
"fenntartható fejlődés" (sustainable development )kifejezés a
nemzetközi szakirodalomban.
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Társadalomismeret. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Társadalomismeret. Összes bejegyzés megjelenítése
„A” 20. tétel: A fenntartható fejlődés
A nyolcvanas évek elején jelent meg a "fenntarthatóság" vagy a
"fenntartható fejlődés" (sustainable development )kifejezés a
nemzetközi szakirodalomban. „A” 19. tétel: A fogyasztói társadalom, a fogyasztó szabadsága, kiszolgáltatottsága
A fogyasztói társadalom a
kapitalista
gazdaság eredményeként jött létre, az ipari forradalmaktól kezdve, a XIX.
századtól.
Az ipari forradalom lehetővé tette:
- tömegtermelés, termékbőség alakult ki,
- a megnövekedett bérek lehetővé tették a többlet fogyasztást.
- a munkaidő csökkent, így a megjelent szabadidőben lehetővé vált a vársárlás.
- a piac, az áruházak száma fokozatosan növekedett.
Az ipari forradalom lehetővé tette:
- tömegtermelés, termékbőség alakult ki,
- a megnövekedett bérek lehetővé tették a többlet fogyasztást.
- a munkaidő csökkent, így a megjelent szabadidőben lehetővé vált a vársárlás.
- a piac, az áruházak száma fokozatosan növekedett.
„A” 18. tétel: A munkába lépés, pályaválasztás lehetőségei, a munkavállalói stratégiák
A pályaválasztás és az önállósodás egyre nehezebbé vált az
elmúlt 10-15 évben. Ennek hátterében a posztindusztriális társadalom áll, amely
a korai fogyasztást, és a kései felnövést erősíti.A fiatalok döntő része nem akar felnőtté válni, kilépni a munka világába,
elhúzzák a felsőoktatási tanulmányaikat, sodródnak az árral és a végén
bepánikolnak.
„A” 17. tétel: Az ezredforduló szellemi és vallási helyzete
A történelmi egyházak=világvallások aránya a
Földön:
- 32% keresztény,
- 32% buddhista,
- 17% iszlám /muzulmán/,
- 14% hindu,
- 26% egyéb vallású
- 0,4% izraelita /zsidó/.
- 32% keresztény,
- 32% buddhista,
- 17% iszlám /muzulmán/,
- 14% hindu,
- 26% egyéb vallású
- 0,4% izraelita /zsidó/.
„A” 16. tétel: Információs társadalom fogalma, az információrobbanás társadalom hatásai
Az információs társadalom fogalmának egyik első
kifejlesztője a közgazdász Fritz Machlup volt, 1962-ben.
Jelenleg nincs általánosan elfogadott elmélet arra, hogy pontosan mi nevezhető
információ társadalomnak.
A legtöbb teoretikus egyetért azzal, hogy egy átalakulást látunk, ami valamikor
az 1970-es évek kezdődött.
„A” 15. tétel: A technológiai-gazdasági fejlődés
A legdinamikusabban fejlődő
ágazatok pl. az informatika, atomenergia, űrkutatás.
Űrkutatás az 1950-es években kezdődött, a
hidegháború éveiben. A két szuperhatalom, az USA és a Szovjetunió versenyeztek
egymással.
„A” 14. tétel: A szegénység mutatói, jellemzői
A szegénység
több tényezőre vezethető vissza és mind formájában, mind fajtájában igen eltérő
lehet. Legfőbb okai közé a pénzhiány sorolható. Ennek következtében az emberek olyan
tartósan fennálló, hátrányos helyzetbe kerülnek, melyből saját erejükből
általában nem tudnak kikerülni.
„A” 13. tétel: Mai magyar társadalom rétegződése és a társadalmi mobilitás
Társadalmi rétegződés a
társadalomban élő egyének és csoportok hierarchikus elrendeződése. A társadalmi
rétegeket különböző ismérvek (foglalkoztatás, beosztás, munkahely, iskolai
végzettség, lakóhely …) alapján határozzák meg.
„A” 12. tétel: Demográfiai változások Magyarországon
Demográfia: a népességszámmal, és a népesedési folyamatokkal foglalkozik.
A demográfia közel 200 évvel a szociológia előtt alakult különálló, saját kutatási területtel, és módszerekkel rendelkező tudománnyá. Születését John Graunt 1662-ben megjelent könyvétől számítjuk, amelyben a londoni halálozási statisztikai adatok alapján a halandóság törvényszerűségeit és más népesedési folyamatokat vizsgált.
A demográfia közel 200 évvel a szociológia előtt alakult különálló, saját kutatási területtel, és módszerekkel rendelkező tudománnyá. Születését John Graunt 1662-ben megjelent könyvétől számítjuk, amelyben a londoni halálozási statisztikai adatok alapján a halandóság törvényszerűségeit és más népesedési folyamatokat vizsgált.
"A" 11. tétel: A nemzet, állam, etnikum, többség és kisebbség fogalmai
A nemzet fogalma- A XIX. században a nacionalizmus hatására többen definiáltak.
- nemzet: történelmileg kialakult, az összetartozás tudatával, valamint közös nyelvvel, kultúrával és hagyományokkal, azonos történelmi múlttal rendelkező etnikum
„A”10. tétel: A kultúra és a globalizáció kapcsolata
A
globalizáció az egész világra kiterjedő folyamat, amely áthatol a nemzeti
határokon.
A globalizáció a nyugat /amerikai/ kultúrát terjeszti minden kontinensen.
A folyamatot erősítik a multinacionális cégek, melyek a világ nagyon sok pontján alapítanak cégeket, ezek arculata, technológiája azonos.
A globalizáció a nyugat /amerikai/ kultúrát terjeszti minden kontinensen.
A folyamatot erősítik a multinacionális cégek, melyek a világ nagyon sok pontján alapítanak cégeket, ezek arculata, technológiája azonos.
„A” 6. tétel: A magyar választójog és választási rendszer
1989. október 23-án kiáltották a Harmadik Magyar
Köztársaságot.
Magyarországon többpártrendszeren alapuló parlamentáris
demokrácia van.
A modern parlamentarizmus a hatalmi ágak szétválasztásán és
a képviseleti rendszeren alapul.
/A három hatalmi ág: törvényhozó hatalom (parlament),
végrehajtó hatalom (kormány),
igazságszolgáltató hatalom (Bíróság).
végrehajtó hatalom (kormány),
igazságszolgáltató hatalom (Bíróság).
5. tétel: A Magyar Köztársaság állam-és közigazgatási intézményrendszere
Országgyűlés
(parlament)
Az országgyűlés hazánk legfelsőbb állami szerve, a törvényhozás legfontosabb színtere. Az
országgyűlést azok a képviselők alkotják, akik az országgyűlési választások
alakalmával bekerülnek a parlamentbe. A képviselők száma 386!
„A” 1. tétel: A társadalmi együttélés alapvető szabályai, eredetük, rendeltetésük, változásuk
Az ember társas lény. A
történelem során különböző együttélési formákat alakított ki.
Minden társadalom az adott fejlettségi szintnek megfelelően szabályozza az
egyének egymáshoz való viszonyát.
„A” 9. tétel: A fiatalkori deviancia különböző formái
Deviáns
viselkedés
A társadalom által általánosan elismert viselkedéstől vagy legalábbis a statisztikai átlag magatartásban megjelenő szabálytól való eltérést jelenti.
A devianciához két elem szükséges: az eltérő magatartás és a társadalomnak, vagy egy részének a negatív reagálása.
A társadalom által általánosan elismert viselkedéstől vagy legalábbis a statisztikai átlag magatartásban megjelenő szabálytól való eltérést jelenti.
A devianciához két elem szükséges: az eltérő magatartás és a társadalomnak, vagy egy részének a negatív reagálása.
„A” 8. tétel: A család kulturális, gazdasági és társadalmi
A család a társadalmi
kiscsoportok egyike.
Családnak nevezzük a szociológiában az olyan együttélő
kiscsoportot, amelynek tagjait vagy házassági kapcsolat, vagy leszármazás, más
szóval vérségi (kivételes esetben örökbefogadási) kapcsolat köti össze.
„A” 7. tétel: Az Európai Unió politikai intézményrendszere
Az európai kontinens egységére /integrációjára, uniójára/ vonatkozó elképzelések már a
második világháború előtt megfogalmazódtak, de csak a második világháború után
kezdődtek el a tárgyalások az integráció /unió, egység/ létrehozásáról, politikai
megfontolásokból.
„A” 4. tétel: A bírósági eljárás szereplői és az eljárás szakaszai
A felvilágosodás korában Montesquieu fogalmazta meg a hatalmi ágak szétválasztásának fontosságát. Ha a hatalmi ágak összefonódnak önkényuralom jön létre.
Három hatalmi ág létezik:
- törvényhozói hatalom (országgyűlés),
- végrehajtói hatalom (kormány),
- igazságszolgáltatás (bíróság).
„A” 3. tétel: Az emberi, gyermeki és diákjogok és kötelességek
Az emberi
jogokról a felvilágosodás korától, a XVIII. századtól kezdtek elmélkedni.
John Locke írásaiban fogalmazta meg az ember természet adta jogait, ezek az élethez, a szabadsághoz és a tulajdonhoz való jogok. E jogok biztosítását az emberek társadalmi szerződés keretében az államra ruházták. A társadalmi szerződés felbontható, ha az állam megsérti a jogokat, önkényesen irányítja az országot.
John Locke írásaiban fogalmazta meg az ember természet adta jogait, ezek az élethez, a szabadsághoz és a tulajdonhoz való jogok. E jogok biztosítását az emberek társadalmi szerződés keretében az államra ruházták. A társadalmi szerződés felbontható, ha az állam megsérti a jogokat, önkényesen irányítja az országot.
„A” 2. tétel: Szokás, hagyomány, illem, erkölcs és jog közötti viszony
Feliratkozás:
Bejegyzések
(
Atom
)
