la Csokonai Vitéz Mihály(1773 – 1805) [irodalom] - Érettségi vizsga tételek gyűjteménye
Friss tételek

2007. okt. 16.

Csokonai Vitéz Mihály(1773 – 1805) [irodalom]

Csokonai Vitéz Mihály(1773 – 1805)

A felvilágosodás kora

A felvilágosodás

- XVII. századi polgárosodást előkészítő új eszmerendszer és gondolkodói magatartás

- követői hisznek a végtelen fejlődésben

- „A gondolkodás bátorsága” (Kant)

- Sapere Aude”, azaz „Merj gondolkodni!” (Horatius)

A felvilágosodás eszmerendszere

- vallási kötöttségektől mentes kritikai gondolkodás

- az emberi ész erejére támaszkodó szabad vizsgálódás

- empirikus módszer

- Bacon, Locke, Hume: az ismeretek végső forrása a tapasztalat

- racionalizmus

- Descartes, Pascal: ismeretek végső forrása az értelem; „Cogito ergo sum”

- a felvilágosodás irodalmi ábrázolása gyakran a sötétség és a világosság eszközeivel történik

- sötét = vallási sötétség, világosság = ész, értelem

A magyar felvilágosodás

- 1772-ben kezdődik Bessenyei György írói fellépésével: Ágis tragédiája

- leginkább a felsőbb rétegekben terjedt el

- fontos szerep: Mária Terézia testőrsége és II. József felvilágosult abszolutizmusa

Csokonai életútja

- Debrecenben születik és nevelkedik, apja korai halálával elszegényednek

- a református kollégium konzervatív légkörében nem érzi magát szabadnak

- teológushallgató, önképzőkört szervez, hatalmas műveltségre tesz szert

- 1794-től a poéta osztály vezetője, Kazinczyval levelezik

- 1795 kisebb kicsapongás miatt kizárják a kollégiumból

- egy évig jogot tanul Sárospatakon, de nem szerez oklevelet

- Pozsonyba megy, hetilapot indít (Diétai Magyar Múzsa) – kudarc

- eposzt kezd írni Árpádiász címmel

- 1797-ben Komáromban ismerkedik meg Vajda Juliannával (Lilla)

- kölcsönös szerelem – Csokonai „víg poéta”

- házassági tervek, Lillát azonban 1798-ban férjhez adják

- dunántúli bolyongás, egy év Sárközy Istvánnál (somogyi alispán) Kisasszondon

- egy évig Csurgón gimnáziumi tanár, megírja Dorottya című vígeposzát

- 1800-ban visszaindul Debrecenbe, szűkösen él, minden terve zátonyra fut, alig ír

- Rhédey Lajos gróf feleségének temetésére írt Halotti versek felolvasásán tüdőgyulladást kap

- fél évvel később, 1805-ben meghal

- A múzsáknak szózatja / A sírt is megrázkódtatja / S életet fuvall belé

Költészetének általános jellemzése

- széles skálán mozog: a kor valamennyi stílusában ír (nem egyszerre)

- egyszerre tudós költő (poeta doctus) és őstehetség (poeta natus)

- a barokkos hagyományoktól indul, majd a klasszicizmus iskoláján nevelkedik

- később rokokó elemeket sző a verseibe

- a rousseau-i szentimentalizmus is szerepet kap költeményeiben

- verseit élete végéig csiszolja, alakítja, némelyikhez később kapcsol szentenciát

A felvilágosodás és a klasszicizmus gondolatrendszere

Az estve

- piktúra: E/3 leíró rész

- az alkonyi tájat írja le változatos költői eszközökkel

- hang- és fényhatások, pl. búcsúzó nóta, pirúlt horizon

- ellentétek: madarka, filemile, pacsirtavadak, farkasok, mord medve

- felhasznál mitológiai elemeket is (napszekér)

- szentencia: E/2 elmélkedés, majd E/1 vallomás

- ellentét a természet nyugalma és a költő lelkiállapota között

- filozófiai mondanivaló

- bódult emberi nem – gondolkodás hiánya

- zárbékó – magántulajdon (Rousseau nyomán)

- a királyt a nép ruházta fel hatalommal – meg is foszthatja tőle

- őstársadalom és az akkori világ közti különbségek

- negatív festés (felsorolja az akkoriban nem létező rossz dolgokat)

- alaptételek

- születési előjogok ellenzése

- mindenki eredendően jónak születik

- lezárásban ódai pátosz keveredik a keserű, rezignált sóhajjal

- visszatér az eredeti természeti képhez

- „Teáltalad embernek születtem” – rousseau-i felfogás

- romlott társadalommal szemben természeti harmónia

Konstancinápoly

- piktúra: térbeli rendező elv szerint

- kívülről befelé közelíti meg a várost

- tengerpart, város, vásár, hárem (intim belső tér)

- a háremből kilépve a mohamedán vallás jellegzetes építményeit veszi sorra

- végig kíséri a múzsája

- költői ihlet, társ, megkönnyíti a versírást (lehet hozzá beszélni)

- szentencia: időbeli szervező elv alapján

- bevezetés: indulatos felkiáltó mondatok: „Denevér babona! bagoly vakbuzgóság!”

- nézőpontváltás, emelkedettebb hangnem

- felidézi a rousseau-i ősállapotot

- ostorozza a vallási fanatizmus sötétségeit (Voltaire valláskritikája)

- lenyomott értelem, korlátoltság, emberi élet dehumanizálása

- látszólag a mohamedán vallásról beszél

- a pénteki böjt, Paradicsom, harangok említése

- egyértelműsíti, hogy a keresztény vallási fanatizmus áll a háttérben

- az utolsó 18 sorban az elképzelt szép, új világot írja le

- jelzi, hogy ezt csak későbbi korokban várja

- „Én ugyan lelketlen por leszek már akkor…”

A rokokó életérzés

Rokokó

- a barokk kései, monumentalitását elvesztő változata

- tárgyköre: epekedő, boldog, viszonzottnak érzett szerelem, olykor finom erotika

- jellemző a szimultán verselés

- Magyarországon Csokonai honosította meg

Lilla-versek

- kezdetben ábrándozó költemények (plátói szerelem)

- később a beteljesedő szerelem ábrázolása

Tartózkodó kérelem

- eredetileg nem Lillának írta (címe is más volt: Egy tulipánthoz)

- a vers igazi „mondanivalója” a nyelv, formai virtuozitásban, a szimultán verselésben rejlik

- alap: gyakori metafora (toposz): a szerelem tűz

- továbbfejleszti: tűz, éget, ezért csillapítani kell

- orvosság: viszontszerelem

- az utolsó versszakot keresztény angyali és antik ambrózia szavak mélyítik el

Anakreóni dalok

- anakreóni sor: u — | u — | u — | u vagy u — | u — | u — | —

- Csokonai összesen 21 anakreóni dalt írt

- rövid, életvidámságot sugárzó művek

- A boldogsághoz

- leíró rész (14 sor)

- idő (boldogság pillanata) + tér (boldogság környezete, a táj)

- minden érzékszerv szerepet játszik

- tanulság (3 sor)

- két költői kérdés, de nincs válasz Ø a boldogsága nem önthető szavakba

A rousseau-i szentimentalizmus

A kiábrándult költő

- Lilla elvesztése után a Dunántúlon bolyong

- kevesebb verset ír, de jobbakat: mélyen átérzett, sablonmentes költemények

- a szentimentalizmusban kultusza alakult ki a magányosságnak

A Reményhez

- érzelmi-gondolati tartalom ellentétben áll a könnyed ritmussal – érdekes hatás

- tükrözhető versforma

- 1. és 4. versszak tartalmi és érzelmi párhuzam;

- 2. és 3. versszak: hangulati ellentét, éles kontraszt

- az egész vers egy fájdalmas monológ

- végig megvan a párbeszéd lehetősége, ám Csokonai nem él vele

- szerkezet

- 1. definiálja és megszólítja a reményt, istenként tiszteli, de haragszik rá

- 2. tavaszi virágoskerttel jellemzi életének bizakodó korszakát

- 3. visszájára fordítja az évszakmetaforikát: tavasz – tél

- 4. reménytelenség kiteljesedése, világtól való elidegenedés

- fájdalmas, elégikus búcsú Lillától: „Kedv! Remények! Lillák! / Isten véletek!”

A tihanyi Ekhóhoz

- elégia műfaj

- nem igazi ekhós vers

- a költő csak megismétli a versszakok utolsó sorait, nem változtatja őket meg

- nyomatékosító szerep, az utolsó sorok mindig a lelkiállapotára vonatkoznak

- szerkezet

- megszólítja Ekhó istennőt: „Tihannak rijjadó leánya”

- a füredi parton ül, Tihannyal szemben, távol a füredi vigadozóktól (hangulati ellentét)

- jellegzetes szentimentális vershelyzet: a halvány holdfénynél ül és sír

- általánosságban beszéli el élete kisiklását, számkivetettségének okát

- megemlékezik Lilláról, aki „a reménynek / még egy élesztője volt”

- 7. – 9. versszakban új emberi tartalmak

- felül akar emelkedni a világon, Rousseau-hoz hasonlóan magányba akar vonulni

- „Ember s polgár leszek” csak vágy: számkivetett ember soha nem lehet igazi polgár Csokonai a magányban remélheti, hogy megközelítheti az általa elképzelt polgári létet

- a végén jóslat: a jövő majd felismeri benne előfutárát

A Magánossághoz

- elégiko-óda

- indítás: istenasszonyhoz szól

- kéri, hogy ne hagyja el

- gazdag tájleírás + filozófiai tartalom

- a magány értékeit csak az érzékeny, művelt emberek (bölcsek és poéták) képesek felfedezni

- 4-5. versszakban éles szemléletváltás:

- királyi udvarban és egyéb zajos helyeken nincs magánosság

- ahol van, ott az emberek számára csak gyötrelmet, gondokat, félelmet és bút jelent

- 6. versszak: visszatér a magány dicséretéhez, sorra veszi az előnyeit

- „Mentsvára a magán szomorkodónak”

- „Tebenned úgy csap a poéta széjjel, / Mint a sebes villám setétes éjjel”

- 10. versszak: az elmúlás ábrázolása

- nem fél a haláltól; a halál az igazi magánosság, a „nemtudás kietlene”

- még utoljára érzékelteti a világból való kitaszítottságát: „Síromba csak te fogsz alá követni”

- ódai lezárás: már kívánja a halált

- a magánosságot a vers végére azonosítja a halállal

- a versben végig megtalálhatóak a magánosság hátrányai is, amiket el kell viselni

- kommunikáció, társaság, irodalmi élet, család hiánya

- közösségből való kitaszítottság

- nem lehet felvilágosult polgár

- nem akar visszakerülni a társadalomba (lemondó, keserű rezignáltság)

Írta: Somogyi Tamás


Share this:

 
Copyright © 2007- Érettségi vizsga tételek gyűjteménye. Designed by OddThemes | Distributed By Gooyaabi Templates