Zrínyi Miklós(1620 – 1664)
A barokk
- szó jelentése: szabálytalan gyöngy; bonyolult, szabályoktól eltérő
- kialakulás: ellenreformáció, a feudalizmus és a katolikus egyház megerősödése
- társadalmi tényező a refeudalizálódás
- nagy szerep jut a Loyolai Szent Ignác alapította jezsuita rendnek
- jellemzői: monumentalitás, mozgalmasság, túldíszítettség, pátosz, hatásvadászat
- diszharmónia keresése: fény-árnyék és egyéb kontraszthatások
- dinamizmus, a mozgások gyakran szétfeszítik az adott kereteket
- alkotások célja a megrendítés, misztikus révület előidézése
- a befogadó közelebb hozása Istenhez
- erő kifejezése, a katolikus egyház tekintélyének visszanyerése
- hierarchikus, ésszerűen, jól rendezett világ illúziója
- irodalmi alkotásokban jellemző a bravúros tartalmi és formai megvalósítás
- merész asszociációk, meglepő ellentétek és hasonlatok
- virtuóz rímtechnika, bonyolult körmondatok
- a barokk műfaj magyarországon is elterjedt
- irodalomban fő képviselői Pázmány Péter (próza) és Zrínyi Miklós (vers)
- ekkor épül a nagyszombati jezsuita egyetem és a kismartoni Esterházy-kastély
Életútja
- Csáktornyán született (Horvátország), apja korán meghal, Pázmány Péter neveli
- Habsburg-hű, vallásos, katolikus, konzervatív nevelés
- grazi jezsuiták; bécsi, nagyszombati egyetem; 8 hónapos itáliai tanulmányút
- 1637-től Csáktornyán él, élete fő célja a török kiűzése – támadásokat indít
- udvarnak nem tetszik, akarata ellenére I. Rákóczi György ellen kényszerítik
- első verseit Draskovich Máriához (Viola) írja, 1646-ban házasság
- hamarosan meghal, 1651-ben házasság Lőbl Mártával
- tábornok, majd horvát bán, a délvidéket erősíti a török ellen
- Tábori kis tracta – hadtudományi mű, technikai kérdésekről szól
- Vitéz hadnagy – elmélkedések a hadvezetésről
- független nemzeti királyságot akar – rájön, hogy az udvar ellen kell dolgoznia
- kapcsolatok Erdéllyel, nádorrá választását a bécsi udvar megakadályozza
- 1657 Mátyás király életéről való elmélkedések – ideális nemzeti uralkodó
- 1660 Az török áfium ellen való orvosság – állandó nemzeti hadsereg szükséges
-
- sikeres hadjáratok, végén szégyenletes vasvári béke (1664)
- 1664 Csáktornya mellett egy felbőszült vadkan megöli
Szigeti veszedelem
Általános jellemzők
- műfaja: barokk eposz, keletkezési ideje: 1645-46 tele
- az első magyar nyelvű eposz, célja: erkölcsi példát mutatni a magyarságnak
- eszköz: szigetvári hősök önfeláldozásának bemutatása
- források
- Zrínyi igen művelt, szinte minden fellelhető forrást felhasznál az epikai hitel érdekében
- csak Szulimán megölésénél tér el a történelmi tényektől
- históriás énekköltészet (Tinódi), vitézi költészet (Balassi)
- antik eposzok (Homérosz, Vergilius), európai eposzköltészet
- wittenbergi Zrínyi-album, Tasso: Megszabadított Jeruzsálem
- mondanivaló: 3 csoport szembenállása (törökök – várvédők – többi magyar)
- a legmagasabb erkölcsi szinten a hazaszerető, önfeláldozó várvédők állnak
- a csatát erkölcsileg a magyarok nyerik, noha mind meghalnak (paradoxon)
- Zrínyi célja a paradoxon feloldása, a vesztesen is győztes magyar sereg bemutatása
Téma
- Szigetvár 1566-os ostroma, dédapjának vezetésével
- gondolatmenet
- a török Isten büntetése a magyarság bűnei miatt
- törökök fizikailag győznek, a magyarok erkölcsileg (mennyiség – minőség)
- várvédők erényei: hazaszeretet, önfeláldozás, bajtársiasság, erkölcsi tisztaság
- törökökből mindez hiányzik, számukra nem létezik a haza szentsége
- új embereszmény – Zrínyi Miklós, atleta Christi, Szigetvár Hectora
- kiváló katona, a hazaszeretet és Isten parancsai vezérlik
- vezető típus, kiemelkedik a többiek közül – misztikus hős
Szerkezet
- 15 ének, 1566 strófa
- 3 szálon induló cselekmény
- látomás: isteni rendelkezés az égben (török hódítás, az Úr fúriákért küld)
- jeremiádok hangvétele: a dicső múlt után a magyarok elárulták az Istent
- Szulimán szultán Allecto fúria által felbujtva a magyarok ellen indul
- Allecto kritizálja a magyarságot, nem alaptalanul: „egyik az másikat gyűlölik, mint ebet”
- Arszlán, budai pasa elhatározza, hogy Szigetvár ellen tör
- Zrínyi és a magyar várvédők bemutatása (Zrínyi imája)
- a támadó sereg útvonalán többféle magyar magatartással találkozunk – választási lehetőségek
- Palotán Turi György hősiesen helytáll
- Gyulán Kerecseni László elárulja a hazáját
- a három szál a 3. énekben fonódik össze
- a siklósi csatában Zrínyi foglyul ejti az „olaj-béget”
- az első 6 ének csak bevezetés, cél: magyarok erkölcsi erejének bizonyítása
- magyar viszonyok bemutatása, török erejének érzékeltetése
- a költő Szulimánt is dicsőséges színben tűnteti fel, ezzel is emelve a szigeti hősök érdemét
- epizódok láncolata
- 5. Zrínyi előkészületei, lelkesítő beszéd, eskütétel, a várvédők seregszemléje
- 6. almási ütközet Deli Vid dicsőségével
- 7. Farkasics Péter siklósi hős meghal, Zrínyi csapást mér a törökre
- 8. széthúzás a török seregen haditanácsában (Delimán, Demirhám és Rusztán)
- 9. Juranics és Radivoj segítséget próbálnak hozni, hősi halállt halnak
-
- 11. Delimán megöli Rusztánt, elmenekül; Demirhám és Deli Vid viadala (török ármány)
- 12. zendülés a török táborban, Delimán és Cumilla érzéki szerelme, Cumilla meghal
- 13. szerelmi epizód a magyaroknál is: Deli Videt Borbála menti ki a török táborból
- első tetőpont
- a törökök elfogják Zrínyi segélykérő postagalambját, így nem vonulnak vissza
- második tetőpont: az utolsó csata
- a pokol lakói is beavatkoznak
- Deli Vid és Demirhám egymást ölik meg
- megoldás
- Alderán az egész alvilágot mozgósítja Zrínyiék elpusztítására
- Zrínyi Miklós nagy pusztítást végez, végül egy golyó öli meg
- Szulimán az eposz szerint Zrínyi Miklós keze által esik el
- Szigetvár elesik, de az 500 magyar várvédőt angyalok viszik a mennybe
- isteni igazságszolgáltatás, deus ex machina
- a végkifejlet ábrázolása barokk fény-árnyék technikával történik
Eposzi sajátosságok
- kezdet invokációval: fohászkodás Istenhez
- propozíció: Zrínyi majdani halála már a mű elején megjelenik
- az olvasó így végig ennek tudatában szemlélheti a cselekményt és az alakokat
- seregszemle: először a török, majd a magyar sereg részletes bemutatása
- időről-időre visszatér
- hosszú, a mű felét kitevő expozíció
- hiányzik az in medias res kezdés
- a végkifejletet kellően meg kell alapozni
- a magyarok hősi erényei nem elsősorban a végső csatában domborulnak ki
- állandó jelzők: nem jellemzőek, de előfordulnak
- Zrínyi az utolsó énekben válik „Szigetvár Hectorává”
- gyakori a reflexió (írói véleménynyilvánítás)
- epikus hasonlatok elsősorban a nagy csatajelenteteknél kapnak szerepet
Forma
- nyelvezet: göcseji nyelvjárás, sok török szó, vizuális ábrázolás, népi epika elemei
- gazdag szókincs, sok költői eszköz, eufemisztikus ábrázolás (halál)
- hangsúlyos verselés (4/12), néha eltérő a szótagszám
Írta: Somogyi Tamás
Megjegyzés küldése